A gépi tanulással kapcsolatos több korábbi eredmény eltörpülni látszik egy német fejlesztésű mesterséges intelligencia viselkedése mellett. A különleges program teljesítménye a fölötte bábáskodó kutatókat is meglepte.
Az, hogy a mesterséges intelligencia lassan minden téren túlszárnyalja a humán teljesítményt, ma már alapvető tény. Ám míg a gépek fejlődése a külső szemlélő számára több szempontból is előnyös dolognak hat, korunk legnagyobb gondolkodói egyre hangosabban kongatják azt a bizonyos vészharangot. A legélesebb kritikusok egyike a brit asztrofizikus, Stephen Hawking, aki ijesztő jóslatában arról értekezik, hogy ha nem vigyázunk, a mesterséges intelligencia előbb-utóbb az emberiség végét okozhatja.
A terület közben pedig szüntelenül fejlődik, és már nem csak a számítógépeknél tapasztalhatók különféle előnyei. Nemrég az AI-modullal felvértezett Huawei Mate 10 Próról derült ki, hogy akár egy autó elvezetésével is elboldogul, miután a szakemberek sikeresen megtanították rá. Egy német fejlesztés is hasonló eredményekkel büszkélkedhet, már ami a gépi tanulásos módszert illeti.
A Freiburgi Egyetem kutatói több Ataritól származó retrójátékra is „ráeresztették” a már említett modult, a lassan 30 éves múltú Q*bertnél azonban szokatlan dolgot tapasztaltak: az általuk gondozott AI egyfelől elsajátította a játék fontosabb szabályait, idővel pedig kiismerte annak gyenge pontjait is. És ez még semmi, a nemrég publikált tanulmányuk szerint a mesterséges intelligencia ezután fogta magát és az ember által alkotott program hibás részéből kinyert adatok alapján „elkészítette” saját, nyerő stratégiáját. A német AI ezt követően a kutatók számára értelmezhetetlen lépéseket használva sorra állította fel az újabb, játékon belüli rekordokat, mígnem az elképzelhetetlennek tűnő egymilliós ponthatárig el nem jutott. Bár ilyen értelmezésben csalásról van szó, az evolúciós algoritmusok kategóriájába illő fejlesztés hatalmas előrelépésről tanúskodik: nemcsak detektálta a játék készítői előtt eddig ismeretlen hibát, képes volt megérteni és megtanulni, hogyan tudja azt saját előnyére fordítani.
A szakemberek elsődlegesen úgy tekintenek rá, mint egy jövőbeni mentőövre, amely számos területen lehet majd hasznosítható, akár a hasonló programozói bakik kiküszöbölése terén is. Ezzel együtt viszont jó lesz vigyázni: más jövőkutatók szerint ugyanis az igazi veszélyt nem is a lázadó gépek, sokkal inkább az emberek jelentik, illetve az, hogy rossz célokra használják majd az olyan, alapvetően jószándékú eszközöket is, mint amilyen a németek fejlesztette AI.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.