Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A legtöbben úgy gondolják, ha valaki az IT-szektorban akar elhelyezkedni, a középiskola után olyan felsőoktatási intézményt választ magának, ahol az ehhez szükséges alapokat elsajátíthatja. Azonban nem ritka, hogy valaki úgy kezdjen ezzel a területtel foglalkozni, hogy nincs, vagy csak minimális tapasztalattal rendelkezik, lelkesedésből viszont nincs hiány.
Szintén zenész – ezt gondolhatta egymásról az a két fiatal, akik a Zeneakadémián találtak egymásra. Ez még nem lenne túl érdekes, de a folytatás az: saját IT-céget alapítottak, és azóta a felhasználói élmény tervezéséről szólnak a napjaik. Knaust Dániel és Házi Csaba néhány éve még komolyzenét tanult, csak hobbiszinten érdeklődtek a dizájn és úgy általában az informatika iránt. A közös érdeklődésből végül egy közös projekt lett.
„Egy weboldal elkészítését vállaltuk el, amihez Csabi készítette a dizájnt, én pedig a fejlesztést. Ekkor derült ki, hogy mindketten szeretünk figyelni az apróbb részletekre is, hogy minden elem jól megtervezett legyen. Emellett azt is felismertük, hogy hatékonyan és jó hangulatban tudunk együtt dolgozni, így elhatároztuk, hogy több munkát vállalunk, egy csapatként” – mesélte a hvg.hu-nak Knaust Dániel. A munkát szabadúszóként kezdték el, ám rövid időn belül már annyi megrendelést kaptak, hogy praktikusabbnak bizonyult egy saját vállalkozás indítása.
“Mire eljutottunk odáig, hogy céget alapítsunk, egészen komoly megrendeléseket is kaptunk. Dolgoztunk például a Corvinus Egyetem felkérésére, és hamarosan megérkezett az első külföldi megrendelőnk is: egy prágai szabadulószoba” – teszi hozzá a cég másik alapítója és UX-vezetője Házi Csaba.
Mint mondják, a céljuk az volt, hogy mindig olyan projekteken dolgozzanak, amelyek szakmailag nagyobb kihívást jelentettek a korábbiakhoz képest. Ez tartotta bennük azt az érdeklődést, hogy újabb dolgokat tanuljanak – így mélyedtek el egyre jobban UX, azaz a felhasználói élmény megtervezésének és kivitelezésének menetében is. Sok projekttel a hátuk mögött most már ez alkotja a cég fő profilját.
„Azt látjuk, hogy egyre több cég ismeri fel, hogy amit egy irodai meetingen a négy fal között elképzelnek a felhasználókról, az önmagában csak egy feltételezés, ami lehet jó vagy rossz, de muszáj továbblépni és megismerni a valódi felhasználókat. Általában ekkor keresnek meg minket – mi a pedig egy részletes kutatás és felhasználói tesztelés eredményei alapján olyan felületeket tervezünk, amelyek kifejezetten a felhasználók igényeire vannak szabva” – magyarázza Házi Csaba.
A nagyobb UX-es munkák mellett az elmúlt időszakban elkezdtek startupokkal is dolgozni: a termékfejlesztésben lépésről lépésre segítenek az adott csapatnak a lehető legjobban belőni, hogy a meglévő ötletből milyen termékkel és milyen célcsoportra fókuszálva haladjanak tovább.
Bővül a csapat
A fiatalok munkájának híre gyorsan terjedt az ügyfelek között, így a cégalapítás után nem sokkal azzal szembesültek, hogy ketten már nem elegendőek a munkához. 2015-ben egy harmadik, jogi és stratégiai ügyeket vivő társukkal kiegészülve egyre nagyobb és összetettebb UX designra és kutatásra fókuszáló projektek kerültek a cég előterébe. Pár hónapra rá, a több díjat és pályázatot is nyert UX/UI designer, Kostyo Imre, valamint a fejlesztések oszlopos tagjává váló Szabó Péter is csatlakozott a céghez, így pár év leforgása alatt a kezdeti ötletből egy ötfős kreatív műhely jött létre.
Az akkor már évek óta a szakmában dolgozó Pétert kifejezetten vonzotta, hogy egy fiatal cégről van szó, akik mernek innovatívak lenni és ahol a felhasználók igényeire koncentrál a munka. „Sokszor azt látom, hogy pont az innováció hiányzik a magyar alkalmazásokból, pedig erre lenne a legnagyobb szükség.”
Nem kispályásoknak való vidék
Ahogy bővült a cég, úgy szaporodtak az egyre nagyobb ügyfelek megrendelései. Az egyik legnagyobb kihívást az Ericsson kiszolgálása jelentette, ott ugyanis ahhoz, hogy a saját, a toborzásban segítő szoftverüket (Hireway) a svéd cég igényeire tudják szabni mélyen bele kellett látniuk a HR-folyamatokba is. UX-esként a munka nagy része pontosan arról szól, hogy tesztekkel, interjúkkal megismerjék az adott terméket használók gondolatait, problémáit és igényeit.
„Henry Ford egyszer azt mondta, ha az ügyfeleitől megkérdezte volna, hogy mit akarnak, valószínűleg azt felelik, hogy egy gyorsabb lovat, nem pedig azt, hogy egy autót. Nekünk az a feladatunk, hogy egy precíz kutatási-tesztelési folyamat végén megmutassuk az ügyfelünknek, hogy számára az ideális egy „autó” lenne, mert az üzletét ez fogja erősíteni, a terméke vagy szolgáltatása használói valójában erre vágynak” – mondja Házi Csaba.
Knaust Dániel szerint az Ericssonnál is hasonló volt a helyzet, ott ugyanis amellett, hogy meg kellett ismerniük a HR-esek munkáját, olyan alternatívát kellett nyújtaniuk, ami segítségével jóval nagyobb hatékonysággal tudják elvégezni a munkájukat. „Akik napi szinten dolgoznak egy rendszerrel, nem gondolkodnak olyan alternatívákban, amik esetleg teljesen más megközelítéssel oldják meg a problémát. A mi dolgunk, hogy ezeket a megoldásokat megtaláljuk" – tette hozzá Kostyo Imre.
Ezt a szemléletmódot szeretnék jobban elterjeszteni Magyarországon, ezért több előadást is tartanak a témában. „Legutóbb a Gresham-palotában tartottunk előadást arról, hogyan lehet tudatosan feltérképezni egy felület vagy alkalmazás problémáit, és hogyan lehet ezeket kutatással és teszteléssel javítani. Tanulságos volt, hogy amikor megkérdeztem, hányan hallottak a UX-ről, sokan tették fel a kezüket. Azonban, amikor arról beszélgettünk, hányan hasznosítják, vagy alkalmaznak UX-es szakembert, gyakorlatilag alig volt jelentkező. Pedig az ebből származó problémákat mindannyian tapasztalták” – fejtette ki Házi Csaba.
Az ötfős csapat tagjai nemcsak a munkahelyen, a hétköznapokban is nagyon jól megértik egymást. Mint mondják, a zökkenőmentes munkához nemcsak a szakma, de egymás ismerete is szükséges, így nemcsak kollégaként, barátként is számíthatnak egymásra.
