Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyre több olyan sci-fibe illő technológiával találkozhatunk, melyek alapján joggal hihetjük, hogy az orvoslás nagy változások előtt áll. Mindennap olyan hírekre ébredhetünk, amelyektől úgy érezhetjük magunkat, mintha egy tudományos-fantasztikus filmben élnék. Mutatunk 10 izgalmas technológiát az egészségügy nagyon is közeli jövőjéből. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató írása.
Szervnövesztés a laborban
Már léteznek új technológiák, amelyek visszaállíthatják bizonyos emberi szervek funkcióit; vagy akár teljesen át is vehetik azok szerepét. Erre jó példa a mesterséges veseként működő nanoszűrő, amely nemsokára lecserélheti a dialízis-kezeléseket. Meggyőződésem, hogy hosszú távon a betegek őssejtjeiből növesztett szervek nyújtanak majd megoldást a transzplantációs várólisták problémájára. Kutatók nemrég bemutatták, hogy lehetséges lüktető emberi szíveket növeszteni őssejtekből. Ennek ellenére még mindig szürreálisnak hat lombikban szerveket "készíteni".
Otthoni diagnosztikus műszerek arzenálja
Több száz éven át bizonyos technológiák kizárólag az orvosi rendelőben voltak elérhetők. Amikor majd a hagyományos technológiák, mint az EKG és a hordozható ultrahang elérhetőek lesznek a nagyközönség számára, az egészségügy testközelbe fog kerülni. Egy orvosi EKG-vizsgálat és a mostani otthoni felvételkészítés két teljesen különböző élmény, és mindkettőnek megvannak a maga előnyei. Az otthonunk kényelmében elemezni a szívünk élettanát okos algoritmusok segítségével, vagy szívinfarktus jeleit keresni egy repülő fedélzetén készült gyors EKG-val csak az első lépést jelenti a jövő felé, de már most jelentős segítséget nyújt az egészségügyi gondok megelőzése terén.
A betegségben szenvedő emberek is élhetnek teljes életet
Az, hogy egy bénult beteg egy külső váz (exoskeleton) segítségével feláll a kerekesszékéből, egyszerre megható és izgalmas. Bizonyíték arra, hogy az orvosi technológiák a szó szoros értelmében életeket változtatnak meg. Az elérhető árú külső vázak lehetővé teszik majd, hogy a végtag nélkül született emberek, vagy azok, akik balesetben vesztettek el egyet, végre teljes életet éljenek. A cukorbetegek is számíthatnak mesterséges hasnyálmirigyekre, amelyek észrevétlenül szabályozzák majd a vércukorszintjüket.
A saját testünkről és egészségünkről tájékoztató érzékelők
Egész életünk során karbantartjuk a szervezetünket, de egészen mostanáig csak szórványosan és időben csúsztatott visszajelzéseket kapunk az eredményekről. Ma már különböző szenzorokkal mérni tudjuk az egészségügyi paramétereinket, amelyek betekintést nyújtanak a testedzési szokásainkba, az alvásminőségünkbe vagy a meditáció közbeni agytevékenységünkbe. Sosem tapasztalt módon tudunk következtetéseket levonni. Ahogy az egészségügyi szenzorok mérete tovább csökken, a digitális tetoválásokhoz, valamint a véráramunkba juttatott nanorobotokhoz hasonló áttörések segítségével olyan finom felbontásban szemlélhetjük a testünket, mint még soha.
Velünk beszélgető robotok
Közel mesterséges intelligenciát alkalmazó chatrobotok már segíthetnek a bevásárlásban, vagy a mindennapi feladatok intézésében. Még izgalmasabb azonban egy otthoni, testtel rendelkező robot gondolata, amely segíthet a fizikai teendőkben. A Boston Dynamics Petmanje nagyon hasonlít ehhez az ötlethez, és meg is lepődtem, hogy a Google el akarja adni a céget. Láttam már konferencián egy egész közönséget táncolni csak azért, mert egy aranyos robot rávette őket. Az idősotthonokban tárt karokkal fogadják őket már ma is.
A kockázatos beavatkozások leegyszerűsítése
Amikor a medikusokat az oktató először kéri meg, hogy vegyenek vért egy betegtől, igencsak meg vannak rémülve – a beteg úgyszintén, mivel feltehetően észleli az arcukra kiülő félelmet. Egyszerűbb lenne mindez, ha láthatók lennének a beteg vénái a bőrén keresztül. Ezt ma már a VeinViewer lehetővé teszi. Sőt, ezt a beavatkozást már a robotok is hibátlanul elvégezték, ráadásul sosem fáradtak vagy figyelmetlenek. A daVinci sebészrobotok lehetővé teszik a jóval kockázatosabb beavatkozások elvégzését is, nagyobb precizitást biztosítva az operáló sebészeknek, mintegy kiterjesztve a sebész készségeit.
Az öregedés krónikus állapottá változtatása
Aubrey de Grey, a Human Longevity Inc. és a Google Calico mind közös cél felé halad: hogy az öregedést egy kezelhető krónikus folyamattá változtassuk. Képzeljük el, hogy személyre szabott gyógyszereket szedünk, amelyek százéves korunkon túl is jó fizikai állapotban tartanak minket. Képzeljük el, hogy mennyivel többet tapasztalhatnánk és érhetnénk el, ha az életünk és a karrierünk nem csak pár, hanem pár tucat évtizedből állna.
A TEDxBudapest Klub július 14-ei rendezvényén és a HVG Könyvek gondozásában hamarosan megjelenő könyvében dr. Meskó Bertalan bővebben is bemutatja a gyógyítás és az egészségmegőrzés jövőbeli tendenciáit. |
„Földhöz ragadt” űrhajósok – felfedezés a virtuális valóság révén
A legtöbbek álmodoztak már arról, hogy űrhajósok lesznek, hiszen az emberiség jövője jó eséllyel a csillagok között rejlik. Az emberi egészség törékenységéből kifolyólag, illetve saját élettanunk határai miatt nem valószínű, hogy rövid időn belül hosszú űrutazásokon vehetünk részt. Viszont a virtuális valóság elemeivel felszerelt robotok hosszabb űrutazásokra vállalkozhatnának, így a Földön maradt űrhajósok irányításával új helyeket fedezhetnének fel.
Genommodifikáció
Átéltük a genomika aranykorát a Humán- és a Személyes Genom Projektekkel. Ma a precíziós medicina modellje ezeket az erőfeszítéseket a megfelelő irányba mozdíthatja. Az új CRISPR genommodifikációs technológia újraértelmezni látszik az összes eddigi elképzelést a genomikában. A fenti módszerrel ki lehet vágni nem kívánt elemeket a DNS-ünkből; új funkciókat tehetnénk hozzá az állatok, növények, sőt, emberek DNS-éhez, valamint meg lehetne gyógyítani korábban gyógyíthatatlan betegségeket, például a Huntington-kórt.
Az univerzális fordító
Douglas Adams írt a Bábel-halról a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvében. A főszereplő, Arthur Dent egy halat tesz a fülébe, hogy megértsen minden nyelvet a galaxisban. A Skype-nál már dolgoznak egy hasonló fordítón, amely valós időben fordít például arabról angolra, sőt már fülhallgatóként használható kütyü is van a szinte valós idejű fordítóból. A nyelv gyakran komoly akadály az egészségügyben, és ezt kénytelenek leszünk áthidalni, ha a globális telemedicina jegyében a Földön bárhol tartózkodó szakértő segítségét szeretnénk kérni. Egy univerzális fordító hosszú távon egy határok nélküli egészségügyi ellátórendszer kialakulását tenné lehetővé.
Ezek közül a technológiák közül sok felforgathatja majd a jelenlegi társadalmat, és adaptálásukkor a hatóságok, döntéshozók, illetve az orvosok és a páciensek gondos odafigyelését igénylik majd. De ha időben kezdünk el ezekre készülni, a technológia nem kicseréli, átalakítja, hanem segíti, kiegészíti és megsokszorozza azt, amire képesek vagyunk. Páciensként az egészségünk vagy betegségünk szakértői lehetünk, orvosként pedig végre azzal tölthetjük az időnket, amiért orvosok lettünk adminisztráció és figyelemmegosztás helyett.
Dr. Meskó Bertalan orvosként végzett, majd PhD-fokozatot szerzett a klinikai genomika területén. Hogy egyesítse orvosi és technológiai szemléletét, új szakmát alkotott „orvosi jövőkutató” (Medical Futurist) néven. Küldetése, hogy a hasznos technológiai újításokat behozza a mindennapi klinikai gyakorlatba. Több mint 500 előadást tartott a Yale, Stanford és Harvard egyetemektől egészen az WHO központjáig, és a Singularity University által a NASA központjában szervezett Futuremed kurzuson. Megjelent már cikke a CNN főoldalán, hivatkoztak rá a New York Timesban, szerepelt a Time magazinban, a Forbesban és a BBC-n is. Bekerült a jövő egészségügyét meghatározó innovátorok nemzetközi Future Health 100-as listájába, a Kreatív Magazin a „25 legkreatívabb magyar”, a Forbes pedig a „30 legsikeresebb 30 év alatti fiatal” közé választotta 2013-ban. A világ első közösségi médiáról és orvoslásról szóló egyetemi kurzusának oktatója a SOTE-n, és az MTA Jövőkutatói Albizottságának köztestületi tagja. A díjnyertes Medical Futurist szerzője és a Webicina vezetője. Magyar nyelvű blogja a MedIQ. |
