Lehet kódolási ismeretek nélkül élni, csak egyre kevésbé érdemes. Gazdaságilag legalábbis mindenképpen ez a helyzet: legyen szó bármelyik iparágról, aki nem képes meglátni és érdemben felmérni az informatikai fejlesztésekben rejlő lehetőségeket, az az évek előrehaladtával egyre nagyobb hátrányba kerül. Az óvodástól egészen a topmenedzserig.
Mindenkinek meg kellene tanulnia egy programnyelvet, mert az megtanítja, hogyan kell gondolkodni. A mondat annak a Steve Jobsnak a szájából hangzott el, aki – az Apple-t szintén társalapítóként jegyző Steve Wozniak visszaemlékezése szerint – soha nem írt le egyetlen sornyi programkódot sem. Vizionáriusként viszont mindig is kifejezetten jó volt, a PBS 1995-ös interjújában tett megállapítása ma már nem csak a modern oktatásügy, hanem a vállalkozási megmondóemberek egyik vesszőparipája is.
A kódolással, annak tanulásával kapcsolatos talán legfontosabb félreértés, hogy "tanuld meg, és legyél programozó, mert az a jövő szakmája". Fent idézett mondatával Steve Jobs sem erre gondolt, sőt, fogalmazhatunk úgy is, hogy éppen ennek ellenkezőjére: nem (csak) még több profi programozóra van szükség, hanem leginkább arra, hogy a kódolás és a kódok működése mögött meghúzódó analitikus gondolkodás, szakmától és szakterülettől függetlenül, egyre jobban beivódjon mindennapjainkba.
Már 7 éves korban is van haszna
Az analitikus szemlélet részét képező algoritmusok gondolati rendszerének kialakítása például már az alapfokú oktatásban szükséges lenne: Juhászné Gáspár Dorottya gyógypedagógus témában írt tanári segédlete szerint ezek az eljárások struktúrát visznek a gondolkodásba, bármilyen tárgyból segítik a tananyag elsajátítását. Nem elhanyagolható ugyanakkor a kreativitás fejlesztése sem, az algoritmikus gondolkodás legmagasabb szintjén ugyanis a jól begyakorolt algoritmusok átalakításának, új helyzetre való alkalmazásának, illetve szükség esetén összefűzésének képessége áll.
Egy nagyon egyszerű honlapig pár hétvége alatt el lehet jutni
Az iskolarendszerből kikerülve a konkrét programozási ismeretek is komoly előnnyel járhatnak, még annak is, aki egyébként nem informatikai területen dolgozik. Vegyünk például egy egyéni vállalkozót vagy 2-3 fős mikrovállalkozás vezetőjét, aki – néhány kivételes esettől eltekintve – általában nem szívesen fordít több százezer forintot arra, hogy a vállalkozását alapszinten bemutató weboldal kerüljön ki az internetre.
“Jó hír, hogy a webfejlesztés alapjait bárki könnyen elsajátíthatja. A HTML, CSS és JavaScript nyelvekről van szó, ezeket alapszinten kiismerni és használni valóban nem nehéz, néhány hétvégét rászánva az ember eljuthat addig, hogy egy ízléses és jól működő, nagyon egyszerű bemutatkozó oldalt már össze tudjon rakni” – véli Suhajda Gábor, aki nem csak kreatív fejlesztőként dolgozik, hanem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen maga is vezet tanfolyam rendszerű képzést a témában. A szakember szerint az alapok megismeréséhez nagyon változatos mélységű, változatos módszert használó anyagokat lehet találni az interneten, de fontos hangsúlyozni, hogy ilyen szinten csak tényleg egyszerű oldalakról beszélünk. “Praktikusan ez néhány egyszerű aloldalt, némi szöveget és pár képet jelent – nincs szó dinamikus oldalakról, tartalomkezelő rendszerekről és kidolgozott felhasználói élményről.”
Kérdezni is tudni kell
Suhajda Gábor úgy látja, egy valóban hatékony, üzleti célokat is jól teljesítő, szakmai körökben is vállalható online megjelenés kidolgozásához már mindenképpen külső szakembereket érdemes bevonni. Ha pedig a cégnek valamilyen másfajta, szoftveres fejlesztésre van szüksége, akkor a szakemberek bevonása már az alapoktól nélkülözhetetlen.
De ebben az esetben is tudni kell kérdezni: fontos, hogy a megrendelő – akit legtöbb esetben valamely nem ezen a szakterületen mozgó közép- vagy felsővezető, illetve néha maga a vállalkozó, a cégtulajdonos képvisel – átlássa a folyamatokat.
Nem arra van szükség, hogy egy felsővezető azt gondolja, annyira ért hozzá, hogy ő is meg tudná csinálni, vagy hogy mindenbe bele kell szólnia. Hanem arra, hogy a fejlesztésekről egyeztetve egyáltalán tudjon jól kérdezni
– mondja Fazekas Barbara, a kifejezetten ilyen célú Tech 4 Biz képzést is hirdető Green Fox Academy társalapítója. “Egy digitális fejlesztés során a döntő pozícióban lévő cégvezető feje fölött repkednek mindenféle fogalmak: frontend, backend, agilis fejlesztés, sprint, story point, MVP. Aki nem érti ezeket, az nem érti a folyamatot, nem tud kérdezni, és végeredményben azt sem tudja, hogy mit adnak el neki, és az valóban megéri-e az árát.”
Az akadémia egy másik alapító tagja, Bárdos Kristóf szerint megfelelő technológiai rálátás és folyamatismeret nélkül még azt sem tudja eldönteni egy megrendelői pozícióban ülő vezető, hogy mi akasztotta meg a folyamatot; a beszállító dolgozik rosszul, saját projektmenedzsere rossz, vagy maga a koncepció bizonyult tévesnek. “A Tech 4 Biz képzésben azon dolgozunk, hogy a menedzserek vegyék észre, hogy a kódolás nem varázslat, de azért mérjék fel annak mélységeit, valamint értsék meg a fejlesztési folyamatokat és a szerepeket.”
A Green Fox Academy hitvallása egyébként egybecseng a legtöbb modern üzletfejlesztési tanácsadó által képviselt állásponttal: kihalóban vannak azok az üzleti pozíciók, ahol technológiai ismeretek nélkül is helyt lehet állni, és akik nem tudnak lépést tartani ezzel a változással, a következő évek során egyre inkább teret, pénzt és lehetőségeket veszítenek majd.
Az üzleti életben egyre inkább szükséges legfontosabb technológiai ismeretek a Green Fox Academy szakértői szerint |
Technológiai alapfogalmak: mit jelentenek, milyen elven működnek? - architektúra: szerver-kliens, adatbázis + alap internet architektúra (pl. IP, http protokoll) Termékfejlesztési alapok - marketinges és piaci ismeretek Kódolási alapismeretek - HTML, CSS |
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.