Tech Papós Tamás 2016. május. 20. 12:01

Két egyetemista mentheti meg a világot évi 200 millió kilogramm szennyeződéstől

Két lány gimnazistaként fedezte fel, hogyan lehetne a műanyagok legveszélyesebb részét biztonságosan lebontani, egyetemistaként céget alapítottak, hamarosan be is vethetik módszerüket.

Miranda Wang és Jeanny Yao egy kanadai gimnázium diákjaiként, puszta érdeklődésből kezdtek az interneten kutatni olyan cikkek után, amelyek a műanyagok lebontására vonatkoznak. Érdekelte őket ugyanis, hogyan lehetne megmenteni a világot a műanyag hulladékok káros hatásától. Nem véletlenül érezték komoly problémának, hiszen kutatások igazolják, hogy csak az óceánokban közel 300 ezer tonna műanyag hulladék úszkál, ráadásul ha a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.

Egy helyi folyóban kezdtek vizsgálódni, mert szerették volna a ftalátokat lebontani. Ezek azok az ártalmas műanyagadalékok, amelyek a műanyagok rugalmasságát, tartósságát és átlátszóságát biztosítják. Amennyire hasznosak, legalább annyira szennyezőek, ugyanis kémiailag nem kapcsolódnak a műanyaghoz, így könnyen kijutnak a környezetbe. Gyerekjátékokban, élelmiszerek csomagolásán és műanyag palackokban is megtalálható, ráadásul bőrön át és belégzéssel is felszívódhatnak az emberi szervezetben. Hormonméregként rákot és születési rendellenességet is okozhatnak. Évi 200 millió kilogramm flatát kerül a levegőbe, vizekbe és a földekbe.

YouTube / TED

Ezt az elképesztő méretű szennyeződést lehetne megoldani azzal, ha vízzé és szén-dioxiddá bomlanának le. Utóbbi nem hangzik túl jól, de sokkal ártalmasabb, amikor az emberekre is veszélyes módon jut egyébként is ugyanerre a sorsa, az új találmánnyal ez elkerülhető. A két diák az alábbi videóban részletesen kifejti, hogy sokszor véletlenek segítségével miként jutottak olyan baktériumtörzsek felfedezéséig, amelyek képesek ezeket a ftalátokat lebontani.

A British Columbia egyetem professzorainak bemutatták ötletüket, ami megtetszett a szakembereknek, végzős hallgatókat rendeltek a két lány mellé, hogy ki tudják fejleszteni találmányukat. Miranda Wang és Jeanny Yao amióta a videón látható TED-előadáson bemutatták felfedezésüket, már egy nemzetközi kutatói versenyt is nyertek, amely az üzleti modelljüket díjazta, azóta pedig céget is alapítottak.

A Co.Esistnek adott nyilatkozatuk alapján két éven belül elkezdhetik a ftalátokat lebontó baktériumok bevetését, várhatóan Kínában. Várakozásuk szerint az anyagból egyliternyi is látványos eredményre képes, ezért nem tűnik olyan drágának a technológia, hiszen 150 ezer liter – ennyit tudna szállítani egy hajó – előállítási költsége 20 ezer dollár (kb 5,5 millió forint).

A videóhoz magyar feliratot is be lehet állítani a jobb alsó sarokban.

Nem ők az egyetlenek, akik még gimnazistaként kutakodva jutottak komoly tudományos felfedezésig: itt olvashat arról a fiúról, aki 15 évesen fejlesztette ki a hasnyálmirigyrákot biztosan kimutató tesztet.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.