Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miközben tőlünk nyugatra és keletre is a közoktatás egyik alapelemévé válik a programozás, addig Magyarországon a digitális írástudás elsajátításának lehetősége és megfelelő infrastrukturális támogatása még csak tervbe van véve. Ezért jelent üdítő kivételt a hazánkban egyedülálló sikereket elérő Logiscool, amely könnyed, játékos módon tanítja a programozást általános és középiskolásoknak. A gyorsan terjeszkedő vállalkozás budaörsi központjába látogatva lenyűgöző, a jövő alapvető ismeretéhez vezető tudásukat bizonyították a gyerekek. Tapasztalatainkat szembeállítottuk a hazai informatika oktatás helyzetével: ég és föld a különbség.
“Jaj, a suliban múltkor is Wordöt tanultuk!” – ez az elégedetlen felkiáltás mindent elárul arról, hogy a mai magyar informatikaórák mennyire korszerű ismeretek átadását jelentik. Pláne ha ezt egy nyolcadik osztályos gyerek mondja. Márpedig mondja, mondta: az általános és középiskolásokat programozásra tanító Logiscool budaörsi központjában hallottuk ezt a kritikát a közoktatásról. Az iskolában azt is megnéztük, hol kellene tartania, vagy legalábbis merre kellene haladnia az ilyen témájú oktatásnak.
Amíg a magyar gyerekek – sokszor igen rossz hatásfokkal – az irodai programok használatát tanulják, addig Szingapúrban vagy éppen az Egyesült Királyságban már kötelező a programozás alapfokú elsajátítása. Sőt, ebben a közmédia is segít. Ahogy a brit oktatási rendszer jelmondata tartja: az iskolákban nem titkárnőket kell nevelni. Mi sajnos nem hogy itt tartunk, de ezt még tetézzük is.
“Egészen elképesztő, hogy például a gyerekeknek Paintben kell rajzolniuk órarendet, csak azért, hogy így egy 45 perces órát ki lehessen tölteni, miközben Excel táblázatban ennek a megtanítása és a kivitelezése összesen három percbe kerülne” – mondta a hvg.hu érdeklődésére az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége oktatási munkacsoportjának vezetője, Horváth Ádám. “Az oktatás legfontosabb feladata, hogy a diákokat felkészítse az életre és az élethosszig tanulásra. Ehhez különböző digitális készségeket kell megtanulniuk, amelyek között a programozás az egyik legfontosabb”
Játékosan tanulnak többet, mint az iskolában
Az IVSZ által felvázolt kép igen közel áll ahhoz, ami a Logiscool iskolában történik, az intézmény Magyarországon egyedülálló sikerrel tanítja a programozást gyerekeknek. A projekt 2014 januárjában indult, alig több mint egy év után már az ezredik beiratkozó is jelentkezett. Idén ősztől egy franchise-szerű bővítés révén már több mint egy tucat városban lehet majd programozást tanulni, de előtte még a több ezer érdeklődőnek nyári tábort is szerveznek.
“Nálunk a gyerekek először elsajátítják a rendszerben gondolkodás képességét. Jó ideig egy kódsort sem kell írniuk, mégis kódolni tanulnak. Később pedig komoly programnyelveket lesznek képesek használni, ezzel a tudással pedig biztos a sikerük az álláspiacon” – indította a beszélgetést Breuer Anita, a Logiscool ügyvezető igazgatója, aki szerint mire a hozzájuk járó gyerekek felnőttek lesznek, a programozás alapfokú ismerete már olyan követelmény lesz, mint manapság a nyelvtudás. A követelmények teljesítéséig a gyerekek játékos módszerekkel jutnak el. “A kicsik például imádják az egyik alap játékunkat, a bináris számkirályt, amely közben észre sem veszik, hogy elsősként ötödikes szintű matematika tudáshoz jutnak.” A gyerekek iskolai képesítését meghaladó fejlődés pedig nem csak az informatika és a matematika terén észlelhető. Például az átlagosnál korábban tanulnak meg alapvető fizikai ismereteket is, amelyek nélkül nem tudnának egy Angry Birds típusú játékot fejleszteni. Hogy ehhez mit használnak?
– Miért szereted a programozást? – Mert könnyű!
A Logiscoolban a Massachusettsi Műszaki Egyetem által kifejlesztett szolgáltatást használják, amellyel szó szerint gyerekjáték a programozás alapjainak elsajátítása. A magyar nyelven is elérhető Scratch oldalán előre megírt, színes építőkockákkal jelképezett kódokat kell megfelelően elhelyezni és jó adatokat betáplálni ahhoz, hogy egy programozási művelet sikerüljön. A gyerekek azonnal látják, hogy mit alkottak, és addig alakíthatják, amíg össze nem áll egy élvezetes játékká. Saját szemünkkel láttuk: ezzel olyan programokat készítenek hét-nyolc éves gyerekek is, amilyekhez hasonlókat egy kicsit komolyabb grafikával már emberek millió töltenek le okostelefonjaikra.
A “miért szereted a programozást?” kérdésünkre több gyereknek is a “mert könnyű!” volt a válasza, de természetesen az emlegetett játékosság sem volt utolsó számukra, na és persze a sikerélmény. Többeket azonnal megragadott a programozás, ugyanis már az első órájukról úgy mentek haza, hogy elkészítettek egy kezdetleges saját játékot.
| Így kezdték a nagyok |
Ha valakinek felkelti az érdeklődését a programozás, akkor magyar nyelvű Devstories oldalon további motivációt is találhat. A honlapon hazai, már befutott programozók írják le hogyan kezdtek ezzel a szakmával foglalkozni és milyen tapasztalatokat szereztek. Történeteken keresztül mutatják meg a fiataloknak, hogy a programozás kreatív és izgalmas tevékenység, amely sok örömet okozhat bárkinek. |
“Ezeket a játékokat büszkén mutatják szüleiknek és iskolatársaiknak. Sőt tanáraiknak is, így vannak pedagógusok, akik a Scratch alapjait a gyerekektől tanulva kezdték elsajátítani, mások hozzánk akarnak járni tanulni, egyesek pedig hasonló iskolát akarnak nyitni, utóbbi célt pedig alapítványunk támogatja is. Olyan is előfordult már, hogy az egyik gyerek az osztályának megtartott egy teljes informatika órát, hogy bemutassa a társainak és tanárának a Scratch használatát. A szolgáltatás azért tökéletes, mert olyan építőkockákból áll, amelyek a legkomolyabb programozási nyelvekben is megtalálhatóak” – fejtette ki tapasztalatait Breuer Anita.
Egyik legmeglepőbb tapasztalatunkat az egyik idősebb csoport foglalkozásán szereztük. A 14-15 évesek óráján már a Scratchnél jóval bonyolultabb, C# programozási nyelvet használták. Miközben mi viszonylag értetlenül néztünk a kódsorokra, jött az egyik diák reakciója: “én már a C++ nyelvet is próbálgatom”. Arról van szó tehát, hogy lelkesedésből, autodidakta módon az idősebbek már tovább is képzik magukat és otthon fejlesztenek programokat és játékokat, akár a mostanában oly népszerű (és sok pénzt termelő) okostelefonos platformokra is.
“Élmény volt veletek!”
Az iskola egyik alapelve, hogy korosztályban minél közelebb kell lenniük a tanároknak a gyerekekhez, így lesznek még hangulatosabbak a foglalkozások a diákok pedig még fogékonyabbak. Ezért tanítanak huszonéves, informatikára járó egyetemisták. Ők legalább olyan lelkesek, mint a gyerekek, a beszélgetésekből pedig kiderült, hogy a diploma megszerzése után is ezt szeretnék csinálni. Mindent elmond a gyerekek igényeihez igazodó hozzáállásukról az órák végén elhangzó búcsúmondat: “élmény volt veletek!” Válaszul a diákok ugyanezt harsogják.
A könnyed tanulás előnyeit egyébként nemcsak a gyerekek, de a szülők is élvezik. “Örömmel adom oda a lányomnak a számítógépemet, mert tudom, hogy hasznos dolgot csinál. Én is elsajátítottam az alapvető ismereteket, mert érteni akartam mit csinál a gyerekem és meg is tetszett. Amikor visszakérem a gépemet, nem azért tud nehezen megszabadulni tőle, mert valami értelmetlen dologgal foglalkozik, hanem azért mert épp alkot valamit” – számolt be a hvg.hu-nak pozitív tapasztalatairól az egyik szülő.
Vissza a közoktatásba: továbbra is siralmas a helyzet
Az általános és középiskolákban már kevésbé élmény a tanulás. “Azok a gyerekek, akik többet használják a számítógépet matematikában, szövegértésben és problémamegoldásban sokkal jobban teljesítenek, de ez csak akkor igaz, ha nem arra használják, mint amire a jelenlegi informatikaórákon kell. A kerettanterv szerint nemcsak az informatika, hanem más tárgyak óráin is használni kellene a számítógépeket, ám rossz magyar szokás szerint az összes az informatika teremben van. Így hogyan érjük el, hogy például földrajzórán a Google Maps segítségével is tanuljanak a gyerekek?” – szólt a jogosnak tűnő kérdés Horváth Ádámtól, az IVSZ szakértőjétől. Hozzátette: az sem segít, hogy a közoktatásban rendelkezésre álló számítógépek átlagéletkora 6 év. Olykor egy YouTube videó lejátszása is lehetetlen, hiszen a korábbi cikkünkben is jelzett állapotok nem változtak: az IVSZ adatai szerint az elavult infrastruktúra országos átlagban mindössze 4 Mbit/s sebességű állami internettel párosul. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ígérete szerint ez egyébként éppen idén változik: az uniós támogatással megvalósuló Sulinet+ programban néhány hónapon belül 350, jövőre további 300, hátrányos helyzetű településen működő iskola kap 100 MBit/s-os sávszélességű internet-elérést.
A Sulinet+ ilyen szintű fejlesztéséhez és a programozás taníttatásának eléréshez természetesen nagyon sok pénzre van szükség. Az NFM például a gazdaságfejlesztési operatív programokban (GINOP, VEKOP) 2020-ig több mint 9 milliárd forintot fordíthat a hasonló projektek támogatására. Ez szinte a jéghegy csúcsa, hiszen arra is szükség van, hogy minden tanórán olyan infrastruktúra álljon rendelkezésre, amely támogatja a digitális írástudás elsajátítását.
Ezt egyébként az e-mailben kapott tájékoztatás szerint a Köznevelésért Felelős Államtitkárság is tervezi: “a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatakor át fogjuk tanulmányozni a tudáselemek bővítési lehetőségeit a gyakorlati oktatás oldaláról, valamint az infokommunikációs eszközök és a digitális kompetenciák tantárgyakon átívelő, széles körben való hasznosíthatóságát” – jött a válasz a hvg.hu érdeklődésére.
“Nagy vonalakban a fő cél az lehet, hogy kialakuljon egy digitális köznevelési stratégia, illetve hogy legyen digitális érettségi”– mondta az IVSZ oktatási szakértője, Horváth Ádám. “Ez is sok forrást igényel, de fel kell tennünk a költői kérdést: az a pénz több, amibe ez kerül, vagy az, amit elveszítünk a hiányával?”
