Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Androidos telefon, amelynek hátul is van kijelzője. Az egyedi megoldás látszólag csak vakítás, de tesztünkből kiderül, hogy sokszor sok helyzetben lehet értelme a különlegességnek. Teszten a YotaPhone.
Miért szeretjük az okostelefonokat? Elsősorban azért, mert segítségükkel lényegében bármit megtehetünk: böngészhetünk, levelezhetünk, fotózhatunk, videót nézhetünk, illetve akár zenét is hallgathatunk. Mit utálunk bennük? Főleg azt, hogy a nap végére szinte teljesen lemerül az akkumulátoruk, főleg akkor, ha igen intenzíven használjuk a készüléket. És miért kedveljük az e-könyv olvasókat? Egyrészt azért, mert szemkímélő módon tudunk rajtuk olvasgatni, másrészt pedig azért, mert egy feltöltéssel igen hosszú ideig üzemképesek. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi lenne, ha kombinálnánk egymással a hagyományos okostelefonok és az e-bookok előnyös tulajdonságait? A kérdésre az orosz Yota Devices már meg is adta a választ, amikor elkészítette a világ első duplakijelzős, egyik felén e-ink paneles androidos okostelefonját.
Dupla élvezet
A kis híján 10 milliméter vastag, tehát enyhén duci YotaPhone kétféle színváltozatban, feketében és fehérben készül, nálunk ez utóbbi vendégeskedett. A kellemesen puha tapintásérzetet biztosító, minőségi kialakítású műanyag készülékház fekete oldalán figyel a hagyományos LCD érintőkijelző, az ellentétes oldalt pedig az elektronikus papír technológiájú display uralja. Amennyiben az enyhén ívelt e-ink panelen egy háttérkép látható, az ismerőseink könnyen azt hihetik, hogy egy tetszetős monokróm matricát ragasztottunk a telefon hátoldalára – az illúzió abszolút működik. Az igazi meglepetés pedig akkor éri őket, amikor egy varázsmozdulattal egyik pillanatról a másikra megváltoztatjuk ezt a bizonyos "matricát".
Mi értelme?
A parasztvakításon túl persze gyakorlati haszna is van az e-inknek, hiszen például remekül olvashatunk rajta e-könyveket, ráadásul oly módon, hogy közben nem fárad el a szemünk és szinte semmit sem merül a telefon akkumulátora. Ez utóbbi úgy lehetséges, hogy ez a fajta kijelző alaphelyzetben nulla fogyasztású, és csak akkor szívja az Ampereket, ha éppen változik a rajta megjelenített vizuális tartalom (például lapozunk a könyvben). No persze nemcsak e-book fogyasztásra használható a YotaPhone hátsó kijelzője, hanem akár személyi asszisztensként is: megjelenítheti többek közt az aktuális tőzsdei információkat, időjárás infókat és a legfrissebb facebookos történéseket is.
A megfordított készülék az e-ink panelen a bejövő hívásokról és az SMS-ekről is értesít, fényképezéskor mosolyra próbálja ösztönözni a fotóalanyokat (hiszen azok értelemszerűen a telefon hátulját látják), aztán pedig meg is mutatja az elkészült képet. A Maps With Me alkalmazás révén akár egy térképdarabkát is odaszögelhetünk a hátsó képmegjelenítőre, ezenkívül pedig egy duplaujjas elhúzás mozdulattal az előlapi kijelző aktuális képe is bármikor átlőhető hátulra. Bevásárláskor például remek dolog, hogy a lista megtekintéséhez nem kell bekapcsolni a háttérvilágításos és sokat fogyasztó normál kijelzőt, hanem elég csak rápillantani a fixen a megvásárolandó tételeket virító hátsó e-ink panelre.
Milyen a képe?
A frontoldali panel 4,3 colos képátlón 1280x720 pixelt vonultat fel, ami kellemesen magas, 342 ppi-s pixelsűrűséget jelent, a képminőséggel tehát semmi probléma. Az IPS LCD technológiájú és 16,7 millió színárnyalatú display fényerejét automatika szabályozza, a betűméret pedig négy fokozatban állítható. A hátsó oldalon lévő képernyő ugyancsak 4,3 colos, de a felbontás ez esetben csak 640x360 pixel (170 ppi), no és persze a színekről is le kell mondanunk, be kell érnünk 16 szürkeárnyalattal.
Kezelhetőség
Míg a főkijelző természetesen érintésérzékeny, a hátoldali displayt felesleges nyomkodnunk, az érintésvezérlés ez esetben ugyanis nem játszik. Ahhoz, hogy tartalmát irányítsuk, a kijelző alatti érintésérzékeny sávban matathatunk az ujjainkkal – nekünk ez több-kevesebb sikerrel esett kézre –, illetve e-bookot például az oldalsó hangerőállító gombokkal is lapozhatunk. Érdekesség, hogy ilyen érintősáv nemcsak hátul, hanem az elülső kijelző alatt és felett is található. Summa summarum a kezelhetőség egy picit túl lett bonyolítva és a YotaPhone ilyen szempontból bizony némi megszokást igényel.
Szoftver
Megszokásról szoftver fronton viszont egyáltalán nem kell beszélnünk, ugyanis a készüléken egy teljesen mezei Android 4.2.2 (Jelly Bean) teljesít szolgálatot. Arról egyelőre semmit nem tudni, hogy érkezik-e Android 4.4-es (KitKat) frissítés, de mi úgy véljük, hogy ennek vajmi kevés az esélye.
A felhasználói felület elég fapados, vagyis Sense és TouchWiz jellegű szofisztikált UI-ra senki se számítson. Az alapkijelzőn öt képernyőnk van, az alsó öt ikon közül pedig a középsőre kell nyomnunk, ha valamelyikről a 4x5 ikonos főmenübe szeretnénk teleportálni. Ez utóbbiban külön szekcióban figyelnek az úgymond hagyományos appok, illetve a spéci YotaPhone alkalmazások, melyek főleg a hátsó képernyő használatára vannak kihegyezve.
Böngészőből rögtön kettőt kapunk, az alapértelmezett droid verziót és persze a remek Chrome-ot, ezenkívül pedig természetesen a számológép, a naptár, a térkép, a navigáció, a YouTube kliens, illetve a diktafon sem hiányozhat a repertoárból. A médialejátszó teljesen átlagos tudású példány és szerencsére a sztereó FM-rádióról is gondoskodtak az orosz fejlesztők.
Hardver, kamera
A Snapdragon 400-as chipsetben két darab 1,7 GHz-es processzormag rejtőzik, melyek egy Adreno 320-as grafikusgyorsító társaságát élvezik. A RAM a mai elvárásoknak megfelelően 2 GB-os és mindenképpen jó hír, hogy a belső memória 32 GB kapacitású – bár ez inkább elvárás, mintsem extra egy olyan telefonnál, amelyik nem rendelkezik memóriakártyás bővíthetőséggel.
A mobilnet hálózati lefedettségtől függően 4G/LTE, illetve HSPA+ sebességet biztosít, Wi-Fi fronton az a/b/g/n szabvány támogatott. Emellé Bluetooth 4.0-át, GPS-vevőt és USB On The Go támogatást is kapunk. Az NFC viszont a távolmaradók listáján található.
A microSIM-kártyákat fogadó YotaPhone az e-ink kijelző révén elméletileg kellemesen hosszú üzemidővel kecsegtetne, azonban mivel egyrészt nehezen ússzuk meg az előlapi LCD használatát, másrészt pedig az integrált akkumulátor csupán 1800 mAh kapacitású, a gyakorlat azt mutatja, hogy az átlagnál többször kell töltőre pattintani a telefont.
A 13 megapixeles felbontású és természetesen autofókuszos főkamera kellemes meglepetést okozott a képminőség terén, van benne HDR üzemmód, fejlett panoráma funkció és time-lapse opciós Full HD videofelvevő is.
Verdikt
A YotaPhone egy kellemesen üde színfolt a mostanság egyre szürkébb és egyre zsúfoltabb okostelefon-piacon: az orosz fejlesztés végre mer egy kicsit más lenni és nem fél attól, hogy bizonyos tekintetben kiemelkedjen a tömegből. A duplakijelzős alapötlet egyértelműen zseniálisnak mondható, azért viszont kár, hogy a kezelhetőség és az üzemidő terén nem éppen optimális a készülék, illetve a 130 ezer forintos kiskereskedelmi ár sem mondható éppen barátságosnak. Jó hír azonban, hogy érkezőben a minden tekintetben alaposan továbbfejlesztett YotaPhone 2, ami remélhetőleg már inkább képes lesz megfelelni a piaci elvárásoknak.
A YotePhone tesztkészüléket az eMAG bocsátotta rendelkezésünkre – köszönet érte. A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja és figyelje a hvg.hu Tech rovatának facebookos oldalát.
