Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szupervékony és pillekönnyű felsőkategóriás mobilújdonság érkezett Kínából, a Huaweitől. Bár nem mindenki tudja, de a cég a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártója, így fokozottan érdemes figyelni arra, mit tesznek le az asztalra. Mi megtettük: kipróbáltuk új csúcskészüléküket.
Nem is volt olyan régen, amikor a legtöbbünk még egyáltalán nem hallott a Huawei nevezetű kínai gyártóról. Arról a cégről, amelyik rövid idő alatt került az okostelefonos dobogó harmadik fokára, és már ott toporog a hatalmasok, vagyis a Samsung és az Apple mögött. A Huawei 2014-ben eddig a kivárás stratégiáját választotta, vagyis megvárta, míg a Samsung Galaxy S5, a HTC One (M8) és a Sony Xperia Z2 körül kicsit elül a vihar, és csak a múlt héten jelentette be idei szupervékony csúcsmobilját. Az Ascend P6-ot tavaly nagyon megszerettük, így aztán komoly lelkesedéssel vágtunk bele a vadonatúj Ascend P7 tesztelésébe.
Nagyon penge
A mindössze 6,2 milliméteres elődmodellt egy rövid ideig a világ legvékonyabb okostelefonjaként jegyezték, és bár az Ascend P7 ennél némileg vastagabb lett, azért a 6,5 milliméteres pengevékonyság is komoly elismerést érdemel. De ami talán ennél is sokkolóbb, hogy a kínaiak legújabb remeke mindössze 124 grammot nyom a mérlegen, abszolút légies jelenség. Nálunk egy fehér példány járt, emellett fekete és pink változatban is kapható az unibody kialakítású, tehát házilagosan megbonthatatlan készülék. A minőség teljesen rendben van, hiszen az oldaléleken alumíniumot tapogatunk, az előlapot és a hátlapot pedig sok mindennek ellenálló Gorilla Glass 3 üveg borítja. Remek összeszerelés ide vagy oda, a vízállóság sajnos nem játszik, vagyis ez az androidos csúcson továbbra is a Z2 és az S5 kiváltsága.
Portok, slotok, aksi
Az iPhone-os dizájnjegyekkel rendelkező Ascend P7 baloldala teljesen csupasz, az ellentétes oldalon lévő microSIM és microSD tálcákat pedig a mellékelt kis szúróeszközzel lehet kimozdítani a helyükről. Ugyanitt keresendő a hangerőállító gombpár és az on/off gomb, a jack dugalj pedig a felső élre került. Zajszűrő funkciós mikrofont alul és felül egyaránt találunk, a hátlapra került hangszóró pedig egészen kiváló minőségű, de ha asztalra tesszük a telefont, akkor azért torzul a hangja.
Az alsó élen figyel a szokásos microUSB-port, mely a tölthetőségről és az adatátvitelről gondoskodik, és az USB OTG támogatás révén perifériakezelést is kapunk. Az integrált lítium-polimer akkumulátor 2500 mAh kapacitása a szupervékony formaterv miatt mindenképpen elismerésre méltó, de ennek ára van: kapacitásban a riválás modellektől a P7-es némileg elmarad. Ettől függetlenül a 1,5 napos használati idő benne van a pakliban.
Kijelző
Már az elődön lévő 4,7 colos 720p HD képernyő is jelentősen nagyobb volt az akkori iPhone 4 colos paneljénél, a P7-ben lévő 5 colos kijelző pedig lényegében ugyanakkora, mint a napjaink csúcskategóriás androidos telefonjaiban lévő képmegjelenítők. Az 1920x1080 pixeles Full HD felbontás szinte már teljesen magától értetődik, a 441 ppi-s pixelsűrűség több mint kellemes, az IPS technológia pedig garanciát jelent a korrekt fényerőre és a nagy betekintési szögekre. Érdekes apróság, hogy az akár normál kesztyűben is kezelhető LCD-nek állítható a színhőmérséklete, az intelligens háttérvilágítás funkció pedig arról gondoskodik, hogy a fényerőállítás ne hirtelen, hanem mindig szép fokozatosan történjen, minél kevésbé zavarva a felhasználót. A képernyő alatt nincsenek fizikai gombok, ehelyett három virtuális gomb figyel a kijelző alsó sorában.
Emotion
Az Android természetesen a legújabb 4.4.2-es verziójú KitKat, melyre a Huawei a legfrissebb, 2.3-as verziószámú felhasználói felületét húzta rá. A mini appokkal felvértezhető zárolóképernyő többféle módon feloldható, alapképernyőből maximum kilencet használhatunk. Mivel hagyományos értelemben főmenü nincs, minden alkalmazás és widget a 4x5 ikonos alapképernyőn található, ezenkívül pedig természetesen mappák is létrehozhatók.
Az enyhén iOS utánérzésű felület felső szekciójából lehúzható értesítőpanelen alaphelyzetben 5 gyorsgomb található, de ez a lista egy mozdulattal gyorsan kibővíthető, illetve akár szerkeszthető is. Az alsó tálcán maximum 5 ikont lehet elhelyezni, a szabadon pakolgatható, úgynevezett lebegő gomb révén pedig a gyakran használt funkciók mindig villámgyorsan elérhetők. A normálról bármikor egyszerűbb kezdőképernyőre válthatunk, melynek nagyméretű lapjai kicsit a Windows Phone-féle csempékre hasonlítanak. A mozgásvezérlés révén lefordítással némítható a telefon, felemelésre csökken a hangerő, fülhöz emelve pedig automatikusan indítható a hívás.
Szolgáltatások
Böngészőből rögtön kettőt kapunk, egy alapértelmezett gyárit és egy Chrome-ot, melyek egyaránt jól használhatók. Google-s fronton képviselteti magát többek közt a Gmail, a Google+, a Hangouts, a YouTube, a térkép/navigáció és persze a különböző Play alkalmazások. Adott esetben hasznos extra lehet a zseblámpa, a nagyító, illetve a tükör, ezenkívül pedig említést érdemel még a jól sikerült időjárás app, a számológép, a diktafon, a fájlkezelő, a biztonságimentés-készítő, illetve a teljes értékű Polaris Office 4.0 irodai alkalmazáscsomag.
A telefonkezelő nevet kapott funkció segítségével többek közt kipucolhatjuk a memóriát, beállíthatjuk a zaklatásszűrőt, állíthatunk az energiagazdálkodáson és a különböző jogosultságokat is egyszerűen kezelhetjük.
Szórakoztatásunkról többek közt a vezetékes headset használatát megkövetelő FM-rádió, illetve a különböző hangulati kategóriákat támogató és automatikus kikapcsolásra is képes, de sajnos ekvalizer nélküli zenelejátszó gondoskodik.
A kamera
8 megapixeles felbontás, BSI-CMOS szenzor, f2,4-es fényerő, 5 aszférikus lencsetag, Full HD videofelvevő. Nem, ezek még nem a főkamera, hanem csak az előlapi fényleső főbb jellemzői. A Huawei tehát erősen rágyúrt az elsősorban önarckép készítésre használatos kiegészítő kamerára, mellyel – tessék megkapaszkodni – még szelfi-panoráma felvételek is készíthetők, akár hangutasításra.
A hátlapon lévő, LED-segédfényes társában egy 13 megapixeles negyedik generációs Sony BSI-CMOS szenzor teljesít szolgálatot, mégpedig egy f2-es fényerejű optika mögött. Ez még nem a riválisok 16-20 megapixeles szintje, a képminőség pedig ingadozó, ezt azonban betudjuk annak, hogy mi egy még nem teljesen végleges, prototípus P7-est nyúztunk.
Amennyiben az alvó készüléken egymás után kétszer gyorsan rányomunk a hangerőcsökkentő gombra, akkor a kamera 1 másodperc alatt készít egy fotót, így jó eséllyel nem maradunk le semmilyen fontos történésről. A fényérzékenység ISO100 és ISO800 között állítható, az időzítő 2/5/10 másodperces késleltetésre képes, a fotókhoz maximum 10 másodperces hangfelvétel rögzíthető, ezenkívül pedig akár saját vízjeggyel is megspékelhetjük a felvételeinket. A videofelvevő még nem ugorja meg az Ultra HD szintet, így be kell érnünk a normál Full HD felbontással. Az MP4 videók kellemesen magas, 25 Mbit/s-os bitrátával bírnak. Optikai képstabilizátor és dedikált exponálógomb nincs.
Sebesség, adatátvitel
Pozitívum, hogy az elődnél tapasztalt fokozott melegedési hajlam végre a múlté, az viszont már kevésbé jó hír, hogy a P6-hoz hasonlóan sajnos a P7-be sem éppen egy high-end chipset került. A Huawei saját fejlesztésű négymagos 1,8 GHz-es processzora ugyan már nem 40, hanem 28 nanométeres gyártási technológiával készül, azonban a Cortex-A9 magok sebessége alaposan elmarad a felsőkategóriában manapság elvárható szinttől. Ez a sebességteszt eredményeken (AnTuTu: 24700 pont, Quadrant: 6500 pont) is jól látszik, ezenkívül pedig normál használat közben is néha megdöccen a telefon, de itt is hangsúlyoznunk kell, hogy a teszt során egy még nem végleges állapotú készüléket használtunk.
A 2 GB RAM tökéletesen elegendő, a 16 GB integrált flashmemóriából pedig alaphelyzetben valamivel több mint 10 GB szabad. Infravörös port továbbra sincs, viszont az elődből hiányolt LTE és NFC már jelen van a fedélzeten, ezenkívül pedig a/b/g/n wifit, DLNA-t, Bluetooth 4.0-át és GPS-vevőt is pakolt a P7-be a gyártó.
Verdikt
A több mint 4 millió példányban értékesített Ascend P6-hoz képest rengeteg területen fejlődött az Ascend P7, a külcsíne talán még szebb lett és összességében egy sokkal érettebb készülék benyomását kelti. Ezzel együtt a kínaiak egyértelműen pengeélen táncolnak, mert legújabb fejlesztésük több fronton is le van maradva napjaink abszolút felsőkategóriás csúcsmobiljaihoz képest – bár ezt egész jól ellensúlyozza a 180-200 ezer helyett "csak" 140 ezer forintos árcédula. Mindenesetre, aki nem specifikáció-fetisiszta és szimplán egy pengevékony, pillekönnyű és nagykijelzős minőségi telefonra vágyik, annak nem is érdemes tovább keresgélnie.
A chipset, kamera és aksi fronton körülbelül a tavalyi csúcsmobilok, így például a Sony Xperia Z szintjén lévő Huawei Ascend P7 magyarországi kereskedelmi forgalmazása júniusban kezdődik meg, a telefon mindhárom hazai szolgáltatónál kapható lesz, és az első vásárlók egy ajándék smart covert borítást is kapnak majd a készülék mellé.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja és figyelje a hvg.hu Tech rovatának facebookos oldalát.
