Tech hvg.hu 2014. március. 24. 17:00

De miért nem találták a műholdak a maláj utasszállítót?

Az egész világot izgalomban tartotta egy megoldatlannak tetsző rejtély, a Malaysia Airlines 370-es utasszállító eltűnése. De vajon miért nem találják, találták a műholdak?

Ma, amikor a Goole térképeken kis túlzással az is látható, hogy mi van a teraszon lévő asztalunkon, egyenesen érthetetlen, hogy egy repülőgép csak úgy eltűnik, és az állandóan felettünk keringő műholdak sem látják. Vajon mi lehet a háttérben? Ezt a kérdést tette fel a minap a The Washington Post is.

A reggeli hírek szerint mindenképpen az Indiai-óceánban kell kutatni a repülőgép után, ugyanis az ausztrál légierő gépe két különös tárgyat észlelt, és egy kínai katonai szállítógép is hasonló felfedezésről számolt be. Azóta a hivatalos bejelentés is megtörtént arról, hogy valóban az Indiai-óceánba veszhetett a repülőgép. Szomorú hírek, amelyek kapcsán óhatatlanul is felvetődik a kérdés, miért kellett várni ennyi ideig, mi volt ez a bizonytalanság, és miért nem tudják valójában követni a műholdak a repülőgépeket, legyenek az utóbbiak akár a levegőben, akár az óceán mélyén.

Forrás: The Washington Post

Pedig a technológia, amellyel a műholdak követhetnék a repülőgépeket, már rendelkezésre áll, csak épp nem használják – számolt be róla a The New York Times, hozzátéve, politikai akarat kérdése csupán e technika bevetése.

De akkor mi a helyzet azokkal a geostacionárius műholdakkal, amelyek mintegy 35 ezer kilométeres magasságban keringenek felettünk, a bolygónkkal együtt, és összességében lefedik, „látják” az egész Földet? Nos, ezek olyan magasan vannak, hogy az általuk rögzített képek nem túl jó felbontásúak, egy hurrikánnál kisebb valamit aligha látnának meg.

A sokkal jobb felbontású katonai és kereskedelmi műholdak viszont nem fedik le az egész Földet, és ennek fizikai, anyagi és gyakorlati korlátai vannak. Felesleges ugyanis adatokat szolgáltatniuk olyan, úgynevezett üres helyekről, amelyeken nemigen van értékelhető és főleg számukra érdekes mozgás, és az Indiai-óceán nagy része ilyen.

De még ha mindent látnának, akkor is felmerül egy ellentmondás: még a legkifinomultabb kémműholdak is csak szűk látómezőt tudnak áttekinteni, igaz, ezen belül igen nagy mélységig igen pontos képet adnak. A The Washington Post a Secure World Foundation technikai tanácsadóját idézi, aki az említetteket egy érdekes hasonlattal szemlélteti. Képzeljük el, hogy van egy jó távcsövünk, és egy körülbelül 110 km/óra sebességgel haladó autóból kellene leolvasnunk a leveles szekrényekre írt neveket. Ami álló helyzetben vagy igen lassú haladás mellett gyerekjáték volna, az az ilyen sebességgel haladó autóból lehetetlen.

Az sem segíti a kutatást, hogy valójában senki sem tudja pontosan, hogy mit is keressenek. Nem ismerik a méreteit és az alakját annak, ami után kutatnának, és az óceánban rengeteg minden van, mesterséges és természetes dolgok egyaránt. Ilyen esetekben pedig hamar kiderül, hogy a Föld nagy, valóban hatalmas – idézi a The Washington Post a már említett technikai tanácsadót.

Itthon Galicza Dorina 2025. január. 23. 10:02

Gulyás Gergely: Elmebeteg állhat a bombariadók mögött, nem tudjuk, mi és hogyan épül Rákosrendezőn

Mit lehet tudni az országos iskolai bombariadóról? Mikor kerül le Rogán Antal amerikai szankciós listáról, akinek a kormánytagok gratuláltak a kitiltásához. Miért tálalta jó hírként Orbán Viktor, hogy kifizetik az állampapírok hozamait? Mi a kormány véleménye Majka rendszerkritikus klipjéről? Miért gondolják álszentnek Karácsony Gergelyt, hogyan érinti a magyar szuverenitást a rákosrendezői Mini-Dubajt, és mi épül ott egyáltalán? Kövesse velünk élőben a kormányinfót!