2013. március. 21. 17:32 hvg.hu Utolsó frissítés: 2013. március. 21. 17:18 Tech

IKT Index: így áll a hazai informatikai szektor

Megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT (informatikai és távközlési) szektor duplázhatna. A piaci kilátások alátámasztása és folyamatos nyomon követése érdekében az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) egy évente publikálásra kerülő piaci index bevezetése mellett döntött. Vigyázat, sok szám következik.

A naptári évvel azonosan működő, informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozások 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak ki. Ez a szám az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival kiegészítve 7066,5 milliárd Ft-ot ér el. Ez az összes adózó árbevételének 10 %-át jelenti.

Az IKT ágazatban jelenleg 20 064 társas vállalkozás működik, amelyből 2011-ben 11 649 egyéni és társas vállalkozó adózott az EVA szabályai alapján. Az ágazat adózói – leszámítva az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatokat – 80 418 fő átlagos statisztikai létszámot jeleztek, amely a nemzetgazdasági szinten 397 975 társas vállalkozó által foglalkoztatottak létszámának 3,7%-át jelenti, az összes foglalkoztatottaknak pedig 2%-t, míg a teljes hazai szja-s körnek 1,7%-át.

A fő tevékenysége alapján vizsgált ágazatba sorolt adózók nettó SZJA pénzforgalma 2011-ben 71,0 milliárd Ft, 2012-ben 70,7 millárd Ft volt, ami a költségvetési személyi jövedelemadó bevétel 5,1 illetve 4,7%-át tette ki. Így az IKT ágazat az egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, megint csak az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok nélkül.

Az ágazatba sorolt adózók nettó ÁFA pénzforgalomból való részesedése 2011-ben 9,3%, ami az egy főre eső ÁFA befizetése tekintetében 4.65-szerese a nemzetgazdasági átlagnak

A társasági adónemben a vizsgált adózók 2011-ben 14,7 milliárd Ft, 2012-ben 18,3 milliárd Ft adóbefizetést teljesítettek, ami a nemzetgazdasági összes adóbevétel 4,6  illetve 5,4 %-a volt.

Több hallgató, több szakember kell

Az IVSZ felvázolva a szektor növekedési lehetőségeit, továbbra is úgy látja, hogy a duplázás 10 ezer új munkahely létrehozásával érhető el, amelynek elengedhetetlen feltétele a szakemberképzés növelése legalább évi 2 ezer fővel. A legutolsó hitelesített EMMI Statisztika alapján 2011-ben összesen 61 774 fő, ebből az informatikai képzéseken 2 392 fő, az informatika tanári képzésekben pedig összesen 237 fő kapott oklevelet. 2011-ben az általános felvételi eljárásban államilag támogatott helyre felvettek száma 5 593 fő, ebből informatika tanár mesterképzésre 91 fő volt, 2012-ben pedig 4 754 államilag támogatott diák, ebből 80 informatika tanár mesterképzésen résztvevő tanuló volt.

„Sajnos a felsőoktatási statisztikák több ponton is aggodalomra adnak okot. Egyrészt önmagában alacsony számban képződnek szakemberek, másrészt pedig elgondolkodtató, hogy a 2011-ben 5 593 képzést kezdő ellenében ugyanebben az évben csupán 2 392 fő diplomázott. Tekintettel arra, hogy feltételezhető, a 2011-ben végzettek sem lehettek kevesebben az indulásnál, a két szám különbsége arra enged következtetni, hogy meglehetősen nagy – közel 45%-os – a lemorzsolódás. Ennek az okait a közeljövőben biztosan vizsgálni fogja az IVSZ” – monda el Laufer Tamás, a szervezet elnöke.
hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.