"Klasszikus családról - anyával, apával és kölyökkel - nem beszélhetünk" - magyarázta a Bodeni-tó közelében lévő vadaspark helyettes vezetője. A nőstény példányok több hímmel is párzanak ugyanis. Az evolúciót tekintve ez vált be a fajnál, egyszerűen ilyenek a képviselői - tette hozzá Jochen Dambacher.

Az apasági vizsgálatok segítségével a tudósok annak akarnak utánajárni, hogy melyik kölyök melyik apához tartozik, illetve a falkában magasabb rangon lévő hímeknek esetleg lehet-e több kölyke is. A falkavezérek csak rövid ideig, mindössze két napig maradnak a kiszemelt nősténnyel. A közösen eltöltött idő alatt a falkában magasabb pozíciót birtokló hímek gyakrabban párzanak ideiglenes párjukkal, mint a berber makákók közösségében alacsonyabb rangon lévő hím társaik - már ha azoknak egyáltalán megadatik a lehetőség.

A göttingeni kutatók vérminta segítségével azonosítják a családi szálakat. Az állatok vérmintái már megvannak, korábban levették tőlük, például akkor, amikor állatorvoshoz vitték őket. "Nem fogjuk be őket csak ezért, az stresszt jelentene számukra" - mondta Dambacher.

A kutatók más módszerekkel szereznek mintát azoktól az egyedektől, amelyektől még nincs: őket különösen szem előtt tartják, és ha ürítenek, azonnal ott terem egy gondozó, aki felszedi a majompiszkot és egy zacskóba teszi, hogy a kutatók így tegyenek szert mintára.