Still Bay település környéke – ennek határában található a Blombos-barlang is – az egyik legfejlettebb középső kőkorszaki kultúrának adott otthont mintegy 78 ezer évvel ezelőtt. Talán itt virágzott ki először az emberi elme.

Chris Henshilwood (a bergeni egyetem professzora) ásatásai során a Blombos-barlangban nagyon jellegzetes eszközöket tárt fel, gondosan megmunkált kőpengéket, lándzsahegyeket és szimbolikus rajzolatokkal ellátott köveket. Ám a technológiára utaló nyomok 71 ezer évvel ezelőtt eltűntek az üledékekből, és nem csak itt, hanem egész Dél-Afrikában. Hétezer évnek kellett eltelnie, mire megjelent egy újabb kultúra, amely már másképpen megmunkált eszközöket használt.

Vajon mi hajtotta az ősemberek érkezését és távozását ezen a vidéken? Minden bizonnyal az éghajlat megváltozása, a jégkorszak beköszönte és az átlagos hőmérséklet csökkenése. „Az emberek sikeresen képesek alkalmazkodni a változásokhoz, de az éghajlat módosulásának biztosan volt szerepe Still Bay kultúrájának eltűnésében” – értékelt a Nature magazinnak Chris Henshilwood. Hogy ez a kapcsolat létezik-e, rendkívül fontos az emberi faj történetében, amely nagyjából ebben az időben terjedt szét szerte Afrikában, s áramlott ki más kontinensekre is. Nem csoda, ha számos régészeti expedíció kutatja a klíma hatását az emberi evolúcióra ebben a korszakban. A Blombos-barlang az igen részletes archeológiai feltárás és a gazdag leletanyag következtében kulcsfontosságú helyszíne lehet e kérdés megválaszolásában.

Műterem a barlangban

nsf.gov Meglehetősen nagy meglepetést okozott, amikor tavaly ősszel egy valóságos kőkorszaki műteremre leltek a Blombos-barlangban. Nemcsak vörös okker festékanyagot találtak, hanem két abalone kagylót is, amelyekben sárga és vörös festékeket tárolhattak, illetve állati velőt és zsiradékot a festékek elkészítéséhez, továbbá a különféle porok, például őrölt faszén előállítására és összekeverésére szolgáló eszközöket is. Az egyik őrlőkövön például vörös okker maradványokat fedeztek fel. Francesco d’Errico elmondta, hogy korábban mindig csak a barlangrajzokat találták meg (ezen a helyen is vannak ilyenek), a festőszerszámokat és edényeket azonban soha. Most viszont lehetőségük van mikroszkóppal tanulmányozni az alkotóelemeket, s megállapítani a festékreceptek elemeit.

Francesco d'Errico, a tudományos kutatások francia nemzeti központjának (CNRS) antropológusa és Henshilwood összehoztak egy olyan csapatot, amelyben régészek, klímamodellezők, paleoklimatológusok is helyet kaptak, s mintegy 2,5 millió euróból folytathattak kutatásokat a klímaváltozás és a kultúra közötti korreláció kimutatására. Tulajdonképpen azt akarták bizonyítani, hogy a prehisztorikus időkben, s benne Still Bay kultúrájának virágzása idején már kialakult a modern emberi viselkedés. „Ez elég nehéz ügy, de ha van néhány jó éghajlati adatunk, akkor legalább is megkockáztathatunk pár feltevést” – fogalmazott igen óvatosan Henshilwood.

A régészprofesszor, aki a Still Bay környékén nőtt fel, azzal érvel, hogy a 77 ezer éves vésetek a szimbolikus viselkedés példái, és az egyik legkorábbi bizonyítékául szolgálnak az absztrakt gondolkodásnak. Ez, és néhány másik lelet megkérdőjelezi azt az egykor uralkodó nézetet, miszerint az a humán kultúra – amelyet az olyan megnyilvánulások fémjeleznek, mint a vésetek vagy az ékszerek készítése – egy robbanásszerű átalakulás során jelentek meg a késői kőkorszakban, úgy 40-50 ezer éve Észak-Afrikában és Európában. A Blombos-barlang és más lelőhelyek azonban arra mutatnak, hogy a tanulási, kulturális és technológiai fejlődés kezdete sokkal korábbi, s a középső kőkorszakra tehető egész Afrikában.

Henshilwood véleményét megalapozza, hogy a Blombos-barlangban egy 100 ezer éves üledékrétegben találták meg egy sor használati tárgyat: kagylókból álló eszközkészletet, őrlőköveket, törőköveket és okker tárolására szolgáló kőedényeket. Az okkert valószínűleg több célra is használták, festékként, bőrök cserzésénél vagy sebek kezelésénél. Ez egy komoly bizonyíték, hogy a Homo sapiens már fejlett tervezési képességekre és kifinomult módszerekre tett szert sokkal korábban, mint valaha hittük volna.

A Still Bay környéki kultúrák eltűnésének végső magyarázatát alighanem az adja, hogy a jégkorszaki lehűléssel a sarki jégsapkák megvastagodtak, és a tengerszint lecsökkent. Az itteni emberek pedig a megélhetésük érdekében követték a visszahúzódó tengert, amely a kontinentális talapzaton termékeny síkságot hagyott maga mögött. A tenger csak 15 ezer évvel ezelőtt tért vissza a jelenlegi szintjére, de ezzel sok ezer év emberi fejlődésének nyomait is elmoshatta.

Wikimedia commons

A kutatások kiterjednek a paleoklimatikus adatok begyűjtésére is. Ezek lehetővé teszik a CNRS csoportjának, hogy nagyfelbontású időjárási modellt készítsenek a kőkorszaki Európára és Afrikára kezdve a Still Bay kultúra idejétől. Az utolsó lépésben összevetik a klimatikus és kulturális adatokat az ökológiai modellel, s elemzik, hogy a környezeti körülmények között milyen helyeket, területeket foglaltak egy a különböző kultúrák az idők során. Ennek alapján pedig kimutathatják a kapcsolatokat. Például ugyan az a típusú kézművesség mindig hasonló környezetben jelent meg? Hasonló kultúrák hasonló tájon rendezkedtek be, vagy ugyan olyan módon válaszoltak a klimatikus változásokra?

Kőpengék, nyílhegyek, vésetek. Kibontakozó absztrakt gondolkozás

nsf.gov

„Most kezdjük a hipotéziseink tesztelését a CNRS bordeaux-i intézetében” – mondta Willaim Banks, a modellezés vezetője a Nature tudósítójának.

Henshilwood elismeri, nem biztos, hogy ezek a vizsgálatok már konkrét válaszokat adnak. A Still Bay kultúra eltűnése ugyanis több ok miatt is bekövetkezhetett: a klíma változása, a migráció vagy új emberek érkezése miatt, illetve egyszerűen a kulturális evolúció eredményezte az évezredek során.

Hogy az ásatások milyen további eredmények hoznak még, azt nehéz megjósolni. Henshilwood a Blombos-barlangban talált egy üledékes réteget, amelyet legalább 130 ezer évesre becsültek, s ebben elszórtan tárgyi leleteket fedeztek fel. Azaz még ezen a lelőhelyen is elképzelhetőek újabb meglepetések.