Az év első felében már észlelték, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett, de még mindig a határértékek alatt maradt - mondta délelőtt Környei József cégvezető. Nyáron a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ezért ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be - tette hozzá. A főváros XII. kerületében működő Izotóp Intézet Kft. cégvezetője kijelentette: "nem történt rendkívüli esemény, kibocsátás mindig is van, de az a mi általunk elvártnál volt magasabb".

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is vizsgálta a jód-131 izotóp kibocsátásával kapcsolatban elterjedt hírek hátterét, és csütörtök délutáni közleményükben azt írták: "Semmilyen, a megengedettől eltérő kibocsátás nem történt". Emiatt nem látják indokoltnak lakosságvédelmi intézkedés elrendelését – tették hozzá.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleményében azt is írták: a Központi Fizikai Kutató Intézet csillebérci telephelyén található Izotóp Intézet Kft. hatósági engedély birtokában gyárthat izotópot, engedélyei összhangban vannak az Európai Unió előírásaival. Az elmúlt héten a Cseh Köztársaságban és Európa más államaiban mért megnövekedett jód-131-koncentrációt nem Magyarország okozta - tették hozzá.

MTI /

Másképpen fogalmaznak az érintett izotóp szivárgásáról az Index cikkében. A hírportálon azt írják: a budapesti Izotóp Intézet Kft. elismerte, hogy az orvosi izotópokat gyártó csillebérci laborjából kiszivárgott jód-131 okozta a november közepén több európai országban is észlelt megnövekedett radioaktív sugárzás egy részét. A kémény szűrőrendszere a javítás után sem működött tökéletesen, így két adagban került sugárzó anyag a budapesti levegőbe. A cég szerint kizárt, hogy a sugárzás egészéért ők lennének a felelősek, és hogy a környező országokig eljutott volna a szennyezésük – olvasható a cikkben.

ÁNTSZ: sosem volt egészségkockázat

A lakosságra nézve semmilyen egészségi kockázata nincs és nem volt a csillebérci Izotóp Intézet Kft.-től a légtérbe került jód-131-izotópnak - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat csütörtök délután.

Valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek – olvasható az erről szóló közleményben.

Hozzátették: az idén január és május közötti gyártás során a kibocsátás mértéke, az aktivitáskoncentráció körülbelül 300 GBq (gigabekerel), míg szeptember és november között 324 GBq volt, vagyis ezek az értékek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megszabott lehetséges éves kibocsátási mennyiségnek együttesen sem érik el a 40 százalékát. A környezetellenőrző állomások által mért értékek azt jelzik, hogy azoknak semmilyen egészségi kockázatuk a lakosság számára nem volt.

MSZP: érthetetlen, miért nem volt tájékoztatás

Érthetetlennek tartja az MSZP, miért nem kapott állami tájékoztatást a lakosság arról, hogy a 69 százalékban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában álló csillebérci izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp.

Szabó Imre, az MSZP fenntartható fejlődés kabinetjének vezetője csütörtöki közleményében azt írta: "Elképesztő, hogy egy állami köztestület hónapokon át bizonytalanságban tartja a lakosságot, ami esetlegesen pánikhangulat kialakulását eredményezhette volna".

Azzal kapcsolatban, hogy a cég az év első felében már észlelte, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett, Szabó Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaságnál tudták, gond van a rendszerrel, és "feltételezhető, hogy erről tájékoztatták az érintett állami szerveket is, azok azonban mégsem tájékoztatták a lakosságot".

Az LMP is felelősöket keres

Az LMP arra kíváncsi, hogy kik a felelősei és milyen következményekkel jár az utóbbi időben Budapesten is megemelkedett radioaktív sugárzás.

Jávor Benedek a párt képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben információik szerint egy hazai izotópgyártó is hozzájárulhatott az Európa-szerte látványosan megemelkedett radioaktív sugárzáshoz, addig a hónapokig tartó többlet-kibocsátást a jelek szerint "a magyar hatóságok is átaludták".

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke több kérdést is feltesz az ügyben. Ezek között szerepel az, tudtak-e az érintett hatóságok arról, hogy a megnövekedett sugárzás forrása Magyarországon keresendő. Egyúttal arra is kíváncsi, hogy ha tudtak róla, tájékoztatták-e a kormány illetékeseit, illetve az európai országok társszerveit.

A politikus rákérdez arra is, ki a felelős azért, hogy sem a média, sem a közvélemény nem ismerhette meg időben a tényeket és az azokból adódó esetleges kockázatot.