A perth-i Murdoch Egyetem kutatói 2007-ben fényképezték le először az említett viselkedést. A fényképek tanulmányozásával derült csak ki, hogy a delfinek azért rázzák a csigaházat, hogy szájukba essen a benne rejtőző hal - közölte a Yahoo hírportálja. Ezt követően átvizsgálták a Cápa-öböl keleti részének delfinjeiről rögzített, csaknem 30 éves adatsort. Huszonegy éven belül mintegy fél tucatszor dokumentálták a "csigarázást". Saját megfigyeléseik során ugyanakkor a kutatók legalább hét alkalommal látták ugyanazt a trükköt alkalmazni három hónapon belül. 

Bár egyelőre még csak találgatni lehet, felettébb gyanús, hogy míg régebben 21 év kellett 6-7 megfigyeléshez, most három hónap is elegendő volt ugyanennyihez. Valószínűsíthető, hogy a viselkedés mind több állatra átragad. 

A Cápa-öböl delfinjei két másik egyedi vadásztechnikával is felhívták már magukra a figyelmet korábban. Az egyik, hogy rövid időre partra vetődnek, hogy megfogják az előzőleg kifelé terelt halat, a másik pedig, hogy kúpalakú szivacsdarabot helyeznek a fejükre álcázásképp, amikor a tengerfenéken keresnek táplálékot. Az utóbbi két viselkedésforma azonban "vertikálisan", anyáról lányára adódik tovább. Az új, csigaházas módszerben az a furcsa, hogy valószínűleg "horizontálisan" is terjed. Erre egyrészt fokozódó gyakorisága utal, másrészt az, hogy az idén olyan egyedeknél is megfigyelték, amelyek "barátai" produkálták ugyanazt egy vagy két évvel korábban.

Következő lépésként a kutatók arra szeretnének választ kapni, hogy előre tervezett, tudatos eszközhasználatról van-e szó, vagy csak találomra rázogatják meg a csigaházakat a delfinek. Ha például kihelyeznének egy sor lefelé néző csigaházat, a delfinek pedig másnapra megfordítanák azokat, hogy vonzó búvóhelyet jelentsenek a halak számára, az már elég bizonyíték lenne az előbbire.