A modellbecslések szerint a hatalmas jégtömegből tavaly mintegy 530 milliárd tonna olvadt el, ami közel kétszerese az 1958 és 2009, illetve az 1979 és 2009 közötti átlagnak (274, illetve 285 milliárd tonna), és meghaladja az eddigi 2007-es rekordot is. Az Environmental Research Letters című online tudományos folyóiratban megjelent eredmények nem okoztak nagy meglepetést, hiszen a Meteorológiai Világszervezet (WMO) alig néhány nappal korábban jelentette be, hogy a tavalyi év - s egyúttal a véget érő évtized - a valaha mért legmelegebb volt globálisan. A meleg nem kerülte el Grönlandot sem: Nuukban, a fővárosban 1873 óta nem regisztráltak ilyen meleg tavaszt és nyarat.

Mint Marco Tedesco vezető szerző, a New York-i Városi Egyetem professzora megjegyezte, a számításoknál nem vették figyelembe a jégtáblák leválását, így a tengerszint-emelkedésben jelentkező teljes hatás nagyobb, mint ami az eredményekből következik. Az egyes helyeken három kilométeres vastagságot is elérő grönlandi jégtakaró teljes elolvadása esetén mintegy hét méterrel emelné meg a tengerszintet; a reális forgatókönyv azonban szakértők szerint az, hogy az évszázad végéig mintegy 50 centiméterrel járul hozzá a szintemelkedéshez. A grönlandi mellett az antarktiszi jégmező tárolja a legtöbb vizet a Földön, ez a jégborítás azonban - a Nyugat-Antarktisz kivételével - úgy tűnik, hogy ellenállóbb a felmelegedéssel szemben.

Az Északi-sarkvidék olvadását gyorsítja, hogy a térségben a felmelegedés a globális átlag két-háromszorosát is elérte az elmúlt 40 évben. Grönlandon például a tavalyi nyár 3 Celsius-fokkal melegebb volt a sokévi átlagnál. A cikkben más mutatók is jelzik a grönlandi olvadás gyorsulását: az olvadásos napok száma tavaly egyes helyeken ötvennel is meghaladta az átlagot, az olvadó terület nagysága pedig évi átlagban mintegy 17 ezer négyzetkilométerrel bővül.