Grönland harmadik legnagyobb, 4500 lelket számláló városának lakói aggódnak a nap korai feltűnése miatt. "Ide mindig csak január 13-án érkezik meg a nap. Valami nincs rendjén" - idézte a KNR Holger Sivertsen 74 éves lakost.

A kutatók kizárják, hogy a jelenségnek geofizikai vagy csillagászati okai volnának. "A csillagzat állásán biztosan nem változott semmi" - nyilatkozta Wolfgang Lenhardt, az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) geofizikai részlegének vezetője a Der Standard osztrák lap internetes kiadása szerint. A föld tengelyének és forgásának adatait ugyanis folyamatosan ellenőrzik.

Thomas Posch, a Bécsi Egyetem asztronómusa szintén kizárta, hogy a sarki éjszaka korai végének csillagászati oka volna. Azt gyanítja, hogy a megfigyelés a horizont helyi változására vezethető vissza. A grönlandi jégtakaró felgyorsult olvadása révén alacsonyabban helyezkedhet el a horizont, és az eddigieknél korábban láttatja meg a napot - ez tűnik szerinte a legkézenfekvőbb magyarázatnak.

Lenhardt úgy véli, hogy ezen kívül még egy légköri jelenség is szóba jöhet, nevezetesen jégkristályok által kiváltott tükröződés a levegőben.