Philippe Delorme az Express című magazinnak elmondta, hogy a december közepén bemutatott leletet a bebalzsamozáskor nem fűrészelték el és nem is vésték ki. A király sírjának 1793-as kifosztásakor viszont a tanúk és egyéb bizonyítékok nyitott koponyáról szóltak.

A IV. Henrikről könyvet író kutató továbbá kritizálta, hogy hiányzik az uralkodó DNS-elemzése, holott a király haja és bőre is rendelkezésre állna az összehasonlításhoz.

Egy nemzetközi szakértőkből álló húszfős kutatócsoport fél éven keresztül vizsgálta a leletet. Digitális rekonstrukciók és a különböző sebhelyek nyoma alapján megállapították, hogy IV. Henrik koponyájáról van szó. A kutatók szerint a király bebalzsamozásához olyan technikát alkalmaztak, amely egészben hagyta a koponyát.

IV. Henrik 1589 és 1610 között uralkodott Franciaországban. Nevéhez fűződik többek között a nantes-i ediktum, amely vallásszabadságot adott a hugenottáknak és lezárta a francia vallásháborúkat.

Az uralkodót 1610-ben egy fanatikus katolikus szerzetes szúrta le. A francia forradalom idején 1793-ban IV. Henrik sírjának kifosztásakor a fejet leválasztották a testről, azóta eltűnt.