Tizenkét évvel az aznalcóllari, spanyolországi környezeti katasztrófa után a spanyol nemzeti kutatási tanács és a természettudományi múzeum munkatársai megvizsgálták azt az andalúziai térséget, ahová egy bánya zagytározójából káros anyagok szóródtak szét - írja a ScienceDaily.

A spanyol kutatók rájöttek arra, hogy a talajban élő, a katasztrófa által érintett talajrétegekben lévő fonálférgek – nematodák: ezek rendkívül fontosak biológiai és környezeti szempontból – egy része a nehézfém-szennyezés után néhány hónappal kipusztult. Idővel azonban újra benépesítették a nematodák a térséget, hiszen ezek a Földön leginkább elterjedt élőlények közé tartoznak, és sokak szerint csak a rovarok fajgazdagsága nagyobb náluk. A fonálférgek azonban a szennyezett talajban sokkal ritkábbak és kevésbé „színesek” fajgazdagságukat tekintve.

Jobbak voltak a spanyolok?

Történt ez annak ellenére, hogy a spanyol kutatók szerint Aznalcóllarban a kolontári, magyarországi katasztrófánál sokkal gyorsabban és hatékonyabban avatkoztak be a hatóságok. A mentést Spanyolország az időjárás is könnyítette 1998-ban, ezért ott sikerült viszonylag jó eredményeket elérni a talaj rekultivációjában.

A nematodák, azaz fonálférgek általában mikroszkopikus lények, a talajban élnek jelentős részben (vannak parazita és szabadon élő változataik is). A fonálférgek jól mutatják a talajok biológiai állapotát: minél több és többféle van belőlük, annál jobb a helyzet. Az ilyen férgek a szerves anyagok lebontásában, a talaj javításában, levegőztetésében, „átmozgatásában” is nagy szerepet játszanak. A növények gyökerei e kicsiny állatkák révén képesek felvenni a szükséges tápanyagokat a földből.

Stiller Ákos

A nehézfémek iszonyatos hatással vannak a fonálférgekre, ezért is fontos a tanulmányozásuk Spanyolországban, hiszen a tizenkét évvel ezelőtti katasztrófa óta elegendő idő telt el a bekövetkezett változások felmérésére, így akár a magyarországi hatások előrejelzésére is.

Nem történt helyrehozhatatlan kár

A nematodák változatossága csökkent ugyan, de nem szenvedtek helyrehozhatatlan károsodásokat – összegezte a tanulmányt a madridi kutató, a mostani vizsgálat vezetője, Alfonso Navas. A tanulmányt a Nematropica nevű lapban publikálták, és annak alapján jutottak erre a következtetésre, hogy a szennyezett és az érintetlen talajmintákat összevetették egymással.

A biodiverzitás tehát jelentősen csökkent, elsősorban a nikkel és a réz hatására. Ezek bizonyultak a legmérgezőbbeknek a nematodák számára – állítja Navas. A nematodák azonban nem tűntek el, ez egyébként gyakorlatilag lehetetlen is lenne, annyira elterjedtek és sokfélék ezek az élőlények. Navas szerint azonban évtizedekbe telhet, amíg helyreáll az eredeti közösség a szennyezett talajokban.

AP

Ugyanakkor a magyarországi helyzettől eltér a spanyolországi katasztrófa néhány sajátossága. Aznalcóllarban ugyanis egy cink- illetve ezüstbánya zagytározójából kerültek ki az anyagok. Nálunk viszont a bauxitbányászat, illetve a timföldgyártás mellékterméke, a vörösiszap jutott a talajba.

Mélyebbre jutott a magyarországi szennyeződés?

A magyar szennyezés mélyebbre is hatolt, egyrészt az időjárás miatt, másrészt a spanyolokénál - a ScienceDaily szerint - némileg lassabb mentési munkálatok miatt. Navas úgy nyilatkozott ugyanis a lapnak, hogy lassabb és kevésbé hatékony volt a magyar beavatkozás a katasztrófa után, ezért juthattak mélyebbre valószínűleg a mérgező anyagok a talajban. Spanyolországban a természet is segített: a szárazabb időnek köszönhetően egyfajta kéreg keletkezett a talajon a szennyezőanyagból, Magyarországon nem ez történt meg, hanem beleivódott a vörösiszap az aljnövényzetbe, illetve a talajba. Navas szerint Aznalcóllar mindenesetre példaként szolgálhat a magyaroknak, hogyan kell beavatkozni egy ilyen katasztrófa után.

Ugyancsak fontos - és ezt a hvg.hu korábbi cikkei alapján lehet tudni -, hogy Magyarországon is vannak olyan cink- és más bányák, amelyeknek művelésével felhagytak, és ott rekultivációra került sor. Gyöngyösorosziban például azonban ez azt jelenti, hogy a cinkbánya működését lezárva, most savas szennyezőanyagot kell rekultiválniuk a szakembereknek. (Nem a kolontárihoz hasonló katasztrófa után, hanem a zagytározót akarják biztonságosabbá tenni.) Ugyanakkor Devecserben és Kolontáron a marólúggal párosult vörösiszap ömlött ki, ami a savakkal ellentétben lúgos kémhatású.