A november 17-i előadás első előadója Orgel Csilla az ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék munkatársa, aki az 1970-es években a Mars közepes szélességein felfedezett alakzatokról beszél. A vörös bolygón ugyanis olyan alakzatokat vettek észre a szakemberek, mint amilyenek a Földön a gleccserekre jellemző glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Marson bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.

Orgel Csillát Dr. Galántai Zoltán és Túri Anikó követi majd, akik Szex, házasság, párkapocslatok a jövőben címmel a társas kapcsolatok alakulásáról értekeznek majd. Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem lesznek annyira stabilak, mint korábban és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok ezeken a viszonyokon belül. Az előadók szerint talán még kevésbé fognak egy életre szólni a jövő kapcsolatai, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).

A trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálatáról beszél majd Vashegyi Ildikó, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztályának munkatársa, aki elárulja, hogy miért érdemes, illetve hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni, a kutatási adatokból pedig mire lehet következtetni. Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről is lesz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció egyik legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.

A november 17-i Budapest Science Meetup előadásait Dóczi Róbert, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének martonvásári Növényi Sejtbiológiai Osztályának kutatója zárja, aki a növényeket érő stressz hatásairól beszél Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni? című előadásában. A szakember szerint a növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik. A növények ugyanis helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz  genetikailag kódolt mechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni.