Tech techline.hu 2010. október. 25. 05:58

A HP bemutatta táblagépét – jobb, mint az iPad?

A HP táblagépe, eltérően a mostanában divatos, „olyan, mint egy mobiltelefon, csak nagyobb” megközelítéstől, inkább...

 A HP táblagépe, eltérően a mostanában divatos, „olyan, mint egy mobiltelefon, csak nagyobb” megközelítéstől, inkább egy apró, hordozható asztali PC-re hasonlít. Ennek oka főleg az, hogy a Slate 500 az üzleti felhasználókat és az időseb korosztályt célozza meg, igaz az árában ez nem tükröződik, hiszen csupán 799 dollárba (kb. százötvenezer forint) kerül.

A „mini-asztali gép” érzetet erősíti, hogy ez a tábla PC hagyományos Windows 7 operációs rendszert kínál a felhasználónak, és legyünk őszinték: bár nagyon jó az iPad egyszerűsített operációs rendszere is, funkcióiban azért meg sem közelíti a Win7-et, ami végül is egy igazi operációs rendszer. Ebből adódik, hogy a Slate 500 használata nem igényel különösebb megszokást, minden ugyanúgy működik, mint egy hagyományos PC-n, futtathatunk flash-t (iPaden ez már nehézkesebb, khmm…), multitaszk és internetezés megszorítások és kompromisszumok nélkül.

Az operációs rendszert (és a jópofa apró támasztékot) leszámítva, a Slate ugyanolyan tablet, mint bármelyik divatos ellenfele: apró (8,9 colos érintőkijelző), a súlya is megfelelő (0,68 kg), az akkumulátora pedig nagyjából ötórás üzemidőt biztosít.

Ellentétben a legtöbb táblagéppel, a Slate nem a szokásos alacsony fogyasztású ARM processzorokat, hanem a netbookokban is használatos Intel Atom (1,68 GHz-es Atom Z540) processzort tartalmazza.

Találhatunk még benne két beépített webkamerát (három megapixeles hátul, sima VGA a csetléshez elöl), három USB és egy HDMI csatlakozót, valamint a már említett jópofa lábakat, amelyekkel egy csapásra mini asztali PC-vé varázsolhatjuk a táblagépet.

A tablet egyelőre csak az Egyesült Államokban kapható, a nemzetközi forgalmazásról most dönt a HP – karácsonyra valószínűleg már mi is rátehetjük a mancsainkat.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2025. március. 31. 20:15

„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”

A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával.