Kerekes Sándor elmondta: a múlt század 70-es éveinek végén, 80-as éveinek elején már felvetődött a különböző elméletekben a Föld erőforrásainak szűkössége, a fenntartható fejlődés kérdésköre. Már akkor teret nyert, hogy fel kell hagyni azzal a gondolkodással, miszerint az országok egymás közötti versenyében a legfontosabb mérőszámok a GDP bővülését jelző mutatók. Ezek erőltetése előbb-utóbb a Föld erőforrásainak mértéktelen kizsákmányolásához vezet ugyanis.

A fejlődés azonban azzal járt, hogy a Föld lakossága mintegy felének, hozzávetőleg 3-3,5 milliárd embernek a szaktudása, végzettsége úgy leértékelődött, hogy ezek az emberek kiszorultak a mindennapi munkából, a világpiac tényleges folyamataiból - mutatott rá Kerekes Sándor. "Például az egyébként a növekedési mérőszámok alapján gyorsan fejlődő Brazília egyes részein már a második, harmadik generáció úgy nő fel, hogy egyáltalán nem, vagy alig-alig dolgozott életében" - elemezte az alternatív közgazdaságtani nézeteket képviselő professzor. Véleménye szerint súlyos társadalmi konfliktusok forrása lehet mindez. Kerekes utalt arra, hogy ha Magyarországon ilyen helyzet még nem is állt elő, de kétgenerációs munkanélküliség már elő-előfordul bizonyos helyeken nálunk is.

Kerekes szerint a megoldás abban rejlik, hogy a gazdaságot át kell állítani a stock-alapról a flow-ra, készlet alapúról folyamat alapúra, vagyis nem árukat kell gyártani és eladni, hanem a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat kell biztosítani. Mindez nem jelentene nagy váltást a kapitalizmus működésében, hiszen a termékek helyett szolgáltatásokat kéne eladni. Így nem az autógyártást kellene leállítani, hanem olyan közlekedési eszközöket kellene teremteni, amelyek lehetővé teszik az egyik pontról a másikra való eljutást. Ennek az eljutásnak azonban fenntarthatónak kellene lennie szerinte. Így nem feltétlenül kellene mindenkinek személyesen egy-egy autó, hanem a közlekedési szolgáltatásokat kellene ésszerűen megszervezni. A helyzet az, hogy akár még a taxiszolgáltatás is fenntarthatóbb, kevésbé környezetszennyezőbb és olcsóbb lehetne, ha nem mindenki autózna a saját kocsijával.

Kerekes beszélt arról is, hogy a Római Klub, Dennis Meadows-ék hetvenes évekbeli apokaliptikus víziója az erőforrások kimerüléséről nem igazolódott be. Például a réz árának irtózatos drágulása azért nem következett be, mert a technika időközben más anyagok elektronikai felhasználását is lehetővé tette. Így ma már nem rézkábelek, hanem sokszor üvegszálas kábelek továbbítják az adatokat. Viszont a kőolaj drágulása elkerülhetetlen, az energiahordozó megfogyatkozása miatt. Éppen ezért mindenképpen át kell alakítani a gazdaságot, és szerinte a mostanra körülbelül 50 év alatt kialakult struktúrák újabb 50 év alatt fenntarthatóvá alakulhatnak át.

Kerekes hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy nem kell mindehhez felsőbb utasítás, kormányzati beavatkozás. Ilyenek mindig lesznek, de nem feltétlenül ezek oldják majd meg a problémákat, szót ejtett például arról, hogy bizonyos lobbik küzdenek a szélenergiáért, de ez Magyarországon biztos nem lesz jó megoldás, hiszen egyszerűen "nem fúj annyira a szél", hogy ez tartósan biztosítsa az ország energiaellátását. Sokkal fontosabb szerinte a foglalkoztatottsági problémák megoldása - az, hogy ahol nem feltétlenül szükséges, ott nem a munka termelékenységét kell javítani, hanem a természeti erőforrások hatékonyságát. Nem a mindenáron történő gépesítés a megoldás - bizonyos vállalati méret alatt ez nem is racionális, gazdasági szempontból sem. A természeti erőforrások termelékenységét javítani kell, az energiahordozók és a nyersanyagok pazarlását kell megszüntetni.