A helyszín a Marias-folyó egyik mellékfolyója felett magasodó fennsíkon van, korát legkevesebb ezerévesre becsülik a szakértők. Az egyedülálló kutatási program keretében a Kr.u. 1050 és 1600-as évek között a térségben élő közösségek életét, vadászati módszereit tanulmányozzák. A 14,5 kilométeres hosszú vadászkomplexum "terelő utat" is magába foglal: az ide irányított bölények hanyatt-homlok rohantak a végzetük felé. Feltárták az indiánok két táborhelyét is, ahol vigvamgyűrűk százaira, valamint rengeteg bölénycsontra bukkantak. A szakemberek szerint a vadászkomplexum a feketeláb indiánok egyik legfontosabb emlékhelyévé válhat a térségben, és segítségével jobban megérthetik történelmüket.

A feketeláb indiánok törzsei a XIX. században a Missouri felső folyásának Kanadába átnyúló vidékén élték. Nevüket feketére festett mokaszinjukról kapták. Három nagy törzs alkotta a feketeláb népet: a szikszika, az igazi feketelábok, a pígen és a kaina indiánok. Sohasem egyesültek tényleges törzsszövetségé, de vadászterületeik védelmére és a harci vállalkozások alkalmával mindig összefogtak. A harciasságukról híres feketelábok a fehér telepesek terjeszkedésének is keményen ellenálltak a XIX. században.

A mintegy tízezer feketeláb indián Montana államban, valamint a kanadai Alberta tartományban él egy-egy indián rezervátumban. Az időközben ősi életformáját feladó népcsoport hagyományaiból főként a szertartásokat őrzi és ápolja.