Az ember és a pávián közös őse fiatalabb, mint gondolták
Az emberek és az emberszabásúak rokonsági fokát már sokan boncolgatták, az eggyel nagyobb alcsoport, az óvilági majmok viszonylatában azonban kevés információnk van. Ez most megváltozhat egy Szaúd-Arábiában fellelt, eddig ismeretlen faj 28-29 millió éves kövületének köszönhetően.
Az óvilági, más nevükön keskenyorrú majmok csoportjába egyaránt beletartoznak az embert és a nagy emberszabásúakat, valamint a gibbonokat felsorakoztató emberszerűek (Hominoidea), és testvércsoportjuk, a farokkal rendelkező cerkóffélék (Cercopithecidae), ahova a páviánok és a langurok is tartoznak. A mostani felfedezés szerint e két csoport később vált szét, mint eddig hitték - írják a Michigani Egyetem kutatói a Nature című folyóiratban.
William Sanders és társai egy 2009-ben Szaúd-Arábiában kiásott koponyatöredéket vizsgáltak meg. A koponya egy 15-20 kilogramm tömegű hímnemű állaté lehetett. Legszembetűnőbb jellemzői a kiugró pofa, az orrmelléküregek hiánya valamint a nagy, széles zápfogak. Anatómiai jellemzői alapján az állatot a szakértők a keskenyorrú majmokhoz sorolták be, amelyek még az emberszerűek és a többi óvilági majom szétválása előtt éltek. Ezek szerint a különválás később, 29-24 millió ével ezelőtt következett be, mint azt genetikai elemzésekkel sikerült alátámasztani.
Az új majomfajt a Saadanius hijazensis névre keresztelték - a szaadan arabul majmot jelent, Hidzsáz tartomány pedig a lelet megkerülési helye. Korábbi genetikai vizsgálatok alapján az óvilági majmok és az emberszerűek utolsó közös őse 35-30 millió évvel ezelőtt élt, bár ezt kövület nem bizonyította.