A téglákat egy mikrobiálisan indukált, kalcitkiválásnak nevezett folyamattal állítják elő. Kémiai reakciók hatására a mikrobák és a homok ragasztóként összeállnak. A homokkőhöz hasonlatos téglák márvány keménységűek – közölte a Der Standard. A találmány szépsghibája, hogy jelenlegi formájában mérgező lehet a talajvízre, és egyelőre csak „legóméretben” létezik.

A tégla ötletgazdája Ginger Krieg Dossler, aki az Egyesült Arab Emírségek amerikai egyetemén tanít. A kezdeti sikertelen próbálkozásokat követően végül megfejtette az előállítás rejtélyét – hosszabb időt kellett hagyni a baktériumoknak, hogy beindíthassák a kémiai reakciót.

Az eljárás hátránya, hogy viszonylag nagy mennyiségű ammónia keletkezik általa, amelyet a mikrobák nitrátokká alakítanak, azok pedig nem kívánatosak a talajvízben. Dosier a probléma megoldására zárt rendszert tervez, amely a keletkezett gázokat visszaforgatja az előállítási folyamatba.

A találmányt eredetileg bemutató Metropolis Magazin ígéretesnek nevezi az új ökotéglát. Évente világszerte mintegy 1,3 billió téglát állítanak elő, amelynek nagy részét máig kézzel égetik ki széntüzelésű kemencékben. Az építőanyag-ipar ezzel lényegesen hozzájárul a világ szén-dioxid-kibocsátásához.