A kutatást vezető Brian Hare, a Duke Egyetem (USA, Észak-Karolina) kutatója arról számolt be a ScienceDaily hírportál szerint, hogy az étel önkéntes megosztását eddig emberi tulajdonságnak könyvelték el. Igaz, eddig senki sem tanulmányozta a szokatlanul toleráns bonobók osztozkodási szokásait. Hare és Suzy Kwetuenda, a kongói Lola ya Bonobo majommenhely munkatársa egymással nem rokon, éhes bonobókkal végeztek kísérleteket.

A bonobóknak a közül kellett választaniuk, hogy egymaguk eszik meg a felkínált táplálékot, vagy hagyják, hogy hozzáférjen egy társuk. A kísérleti alanyoknak lehetőségük nyílt arra, hogy azonnal megegyék az ételt, vagy egy "kulcs" segítségével kinyissák a szomszéd helyiségekbe vezető ajtók valamelyikét, amelyek közül az egyik üres volt, a másikban pedig egy bonobó tanyázott. A kísérleti alanyok beláthattak a szomszéd helyiségekbe.

Az állatok legtöbbször kinyitották a társukhoz vezető ajtót, hogy megoszthassák vele a hőn áhított táplálékot, amelyet egyedül is megehettek volna. Ez azért is meghökkentő, mert amúgy a bonobók nem szívesen veszítik el élelmüket, és igyekeznek minimalizálni az efféle veszteségeket. Lehetséges, hogy a kísérletben résztvevő bonobók érdekből osztozkodtak - hangsúlyozzák a kutatók. További kutatások szükségesek, hogy az osztozkodás okát - embernél és bonobónál egyaránt - ki lehessen deríteni.