2010. február. 12. 12:10 MTI Utolsó frissítés: 2010. február. 12. 12:24 Tech

Megfejtették, miért kerülik az ölelést az autisták

A magzati agy méhen belüli fejlődésének egy fontos ponton történő késése magyarázhatja, miért nem kedvelik az átkarolást az autizmussal élő emberek - idézte a BBC hírportálja pénteken az Edinburghi Egyetem kutatóinak megállapítását.

A Neuron című tudományos szaklapban közzétett tanulmányukban arról számolnak be a kutatók, hogy az ilyen zavarral élő emberek fizikai érintésre való hiperérzékenységét az érintésért felelős agyterület "huzalozásának" késői kialakulása okozza.

Az egérkísérletekben olyan állatokat használtak, amelyeknek úgynevezett törékeny X-szindrómájuk volt. Ezt az állapotot az X nemi kromoszómán lévő génmutáció okozza, a rendellenesség szellemi visszamaradottsághoz vezet. A szóban forgó gén egy fehérje termelődését befolyásolja, amely további, az agyi szinapszisok felépítésében közreműködő fehérjék képződését irányítja.

Mivel a fiúknak csak egy X kromoszómájuk van, ezért őket általában súlyosabban érinti az állapot, melyet az autizmus ismert okai közül a vezető helyre sorolnak a szakemberek. A szellemi visszamaradottságon túl hiperaktivitás, érzelmi és viselkedési zavarok, szorongás és hangulatingadozások léphetnek fel. Ehhez járulhat még a szemkontaktus kerülése, valamint az érintésre és hangokra való túlérzékenység. A kutatók a vizsgálat során rögzítették a tüneteket mímelő génmódosított egerek agyának elektromos jeleit. Megállapították, hogy az agykéreg érző központjaiban a kapcsolódások érése későn zajlott. Az időzítésnek ez a csúszása dominóhatás-szerűen okozta a későbbi problémákat az agy fejlődésében. 

A vizsgálat azt is feltárta, hogy az agyi kapcsolódások kialakulása korábban zajlik, mint eddig gondolták, a magzati fejlődés félideje táján. Peter Kind kutatásvezető szerint az új információ arra is lehetőséget ad, hogy megfelelő időpontban alkalmazzák a terápiás lehetőségeket.

 

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.