A válaszadók a világ legkülönbözőbb helyeiről származtak, Észak-Amerikától kezdve Európán és Ázsián át Ausztráliáig és Latin-Amerikáig. Aktív online felhasználókat kérdeztek: 92 százalékuk használ online banki tranzakciókat, és 80 százalékuk vásárolt legalább egyszer az interneten az elmúlt hónapban. A felmérés érdekes eredményekre vezetett: segített rávilágítani a fogyasztók felkészültségére, az online biztonsági helyzetre, és arra, hogy mire számíthatunk 2010-ben.
A fogyasztók jobban tudatában vannak a fenyegetéseknek, és továbbra is aggódnak. 2009-ben a válaszadók 76 százaléka állította, hogy tudja, hogy mit jelent az adathalászat és mekkora veszélyt rejt. Ez a szám 2007-hez képest – amikor a válaszadók mindössze 38 százaléka válaszolt hasonlóan – megduplázódott. Bár a tudatosság növekedett, a válaszadók 89 százaléka állította, hogy még mindig meglehetősen aggódik az adathalászat miatt.
Az adathalászat hatékonyabbá vált. Minden tíz vásárló közül durván három állította, hogy adathalász-csalás áldozata lett, ez pedig komoly növekedés ahhoz képest, hogy 2007-ben a válaszadóknak csak öt százaléka válaszolta ezt. Az egyre kifinomultabb támadások és az egyre szerteágazóbban célba vett webhelyek mellett ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy egyre több adathalász-támadást indítanak.
Az új fenyegetések persze új kockázatokat eredményeznek. Még mindig nagyon kevéssé figyelnek az olyan újfajta veszélyekre, mint a telefonos adathalászat („vishing”), illetve az SMS-ben vagy szöveges üzenetek formájában indított adathalász-támadások („smishing”). A válaszadóknak mindössze 25 százaléka van tisztában a vishing, 33 százaléka a smishing veszélyeivel. Ez komoly aggodalomra ad okot, mivel az RSA megfigyelése szerint az ilyesfajta támadások gyakorisága gyorsan növekedett az elmúlt 12 hónapban – és ha ehhez még hozzávesszük, hogy a fogyasztók nem is nagyon vannak tudatában a veszélynek, akkor ez a következő évben komoly problémákat okozhat.
Az online fenyegetések nem csak a banki tranzakciókra vonatkoznak, hiszen a fogyasztók mindennapi életében egyre nagyobb szerephez jut az internet. Az online viselkedésmódok változását követve az RSA arról is kérdezte ügyfeleit, hogy mennyire aggódnak amiatt, hogy mások hozzáférnek személyes adataikhoz vagy ellopják azokat a rendszeresen látogatott online helyszíneken (például az egészségügyi és kormányzati portálokon, vagy a társadalombiztosítási webhelyeken). A válaszok az „eléggé aggasztó”-tól a „nagyon aggasztó”-ig terjedtek az online bankolás (86 százalék) esetében, míg az egészségügyi portálnál 64 százalék, a kormányzati portálnál 68 százalék, a társadalombiztosítási webhely esetében 81 százalék válaszolta ezt. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a leginkább védendőnek és a legértékesebbnek a pénzügyi információkat tartják az emberek, ugyanakkor valószínűleg nincsenek tudatában annak, mi mindent tehetnek a számítógépes bűnözők egy teljes személyes információs profil birtokában, és hogy ez mennyire értékes számukra egy sima bankszámlához vagy hitelkártyaszámhoz képest.
A fogyasztók erősebb biztonságra vágynak és készek használni azt. A felmérésben megkérdezettek 80 százaléka azt mondta, hogy a bankoknak erősebb biztonsági eszközöket kell használniuk, az online banki belépésnél nem elég a felhasználónevet és a jelszót bekérni. 90 százalékuk elvárja, hogy a bank figyelje az internetes pénzügyi tranzakciókat. Amikor pedig a biztonsági szolgáltatások használatáról kérdezték őket, az emberek 98 százaléka állította, hogy meglehetősen vagy nagyon is kész erősebb biztonsági eszközöket használni.