2010. február. 01. 10:18 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. február. 01. 10:44 Tech

Kivirágzott a mimózafa Szegeden - fotó

A mediterrán napsütést hozza el a havas téli napokon a teljes pompájában virágzó mimózafa a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjébe; a gyönyörű sárga virágok hazánkban csak a Tisza-parti városban láthatók, idén előreláthatólag még egy-két hétig - közölte Németh Anikó igazgatóhelyettes hétfőn az MTI-vel.

A mediterrán éghajlatot kedvelő, ragyogó sárga virágú Acacia dealbata a botanikus kertben nyáron szabad ég alatt, télen - fagyérzékenysége miatt - fóliasátorban él. Az év első két hónapjában kis sárga bolyhokból álló, kellemes, finom illatot árasztó bugáikkal kápráztatják el a kert látogatóit. Természetes élőhelyén a mimózafa akár harminc méteresre is megnő, Szegeden azonban jóval alacsonyabb, s fiatal korában a törzsét is megdöntötték kissé, hogy beférjen a fóliasátorba.

A fajokban rendkívül gazdag akácia nemzetség első példányait a XVII. században Farnese bíboros hozta Amerikából Európába, ahol a fagymentes Földközi-tenger környékén gyorsan elterjedtek. A akáciafélék igazi haszonnövények: némelyik fajt fája, más fajokat a kéregből nyerhető cserzőanyag miatt termesztenek, a fák vagy cserjék virágát pedig az illatszeripar használja előszeretettel, de az utóbbi időben sok helyütt díszítőnövényként is elterjedt.

© MTI


A mimózafa mindenféle kezelés, hajtatás nélkül kezd el virágozni január elején, ezért kedvelt a kertészek körében is. Nizzában, Dubrovnikban és Kotorban ilyenkor virágkarneválokat és bálokat tartanak az év első virágainak tiszteletére, hogy megköszönjék azt a jelképes napsütést, amelyet a különös szépségű, sárga virágok hoznak a szürke, téli időjárásba. Az arborétumban található mimózafa rokona a különösen érzékeny, érintésre leveleit összehúzó mimózának, a lila virágú növény azonban nem fa, hanem félcserje - mondta Németh Anikó.
hvg360 Medvegy Gábor 2025. február. 27. 19:58

„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”

Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.