Így nézhetett ki a Shalbatana-völgy a tóval együtt  3.4 milliárd évvel ezelőtt © G. Di Achille, University of Colorado

Gaetano di Achille és kutatótársai a Coloradói Egyetemen az MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) marsi űrszonda HiRISE kamerájának képeit vizsgálva találtak rá a Shalbatana-tó nyomaira. A víz nyomaira utaló terület a bolygó felszínének csaknem egynegyedét kitevő hatalmas vulkanikus Tharsis-régiótól keletre terül el, a felvételek pedig arra utalnak, hogy a tó 450 méter mély volt, felülete pedig hozzávetőlegesen 207 négyzetkilométeres lehetett (akkora, mint az amerikai példákban említett vermonti Champlain-tó).

A tó vize 3.4 milliárd éve tűnhetett el a mederből, körülbelül 300 millió évvel a bolygó "meleg és nedves" fázisát követően. A folyódelták bővelkednek a finom szemcséjű üledékben, a kutatók pedig abban reménykednek, hogy az ülepedési folyamat megőrizte a szerves anyagot: magához a folyódeltához egy 48 kilométeres kanyon vezet, amelynek partvonala, illetve több más delta is együttesen bizonyítékként szolgál a tó létezésére.

A tó kialakulását több dolog is okozta, előfordulhat, hogy egy objektum becsapódását követően alakult ki a folyómeder egy része, de az is lehet, hogy a Tharsis-régió talajvize tört fel a felszíne, a vulkanikus tevékenység miatt a hő több ezer évig jégmentesen tartotta a tavat. A kialakulás módjától függetlenül azonban esélye van annak, hogy fosszilizált idegen élet nyomaira bukkanhatunk az elkövetkező években.