A Wolfram Alpha nevű rendszer – amelyet először múlt héten lehetett közelebbről megtekinteni a Harvardon rendezett bemutatón – lényege, hogy megérti a hozzá intézett kérdéseket, s a válaszokat minden esetben személyre szabva állítja össze – írja az Independent című brit lap.

A fejlesztők reményei szerint ezzel megtehetik az első lépést egy olyan hálózat felé, amely megérti a folyó szövegben feltett kérdéseket, és úgy válaszol rájuk, akár egy ember. Bár a rendszer még új és tesztelés alatt áll, máris hatalmas érdeklődést váltott ki a technológiával foglalkozó újságírókból és bloggerekből.

A számítástechnikával foglalkozó szakemberek szerint a Wolfram Alpha megjelenése evolúciós ugrást jelent az internet fejlődése szempontjából.

„A rendszernek olyan jelentősége lehet, mint a Google-nek volt annak idején, csak más szempontból” – mondta az Independentnek nyilatkozva Nova Spivack IT-szakértő.

„A jövőt tekintve paradigmaváltást hozhat a számítógépek és az internet szempontjából” – tette hozzá Tom Simpson, a Convergenceofeverything.com című blog gazdája. „A Wolfram Alpha egy lépést jelent az önszervező hálózat és a mesterséges intelligenciák jelentőségének növekedése felé.”

A rendszer nem csak egyenes választ képes adni például egy olyan kérdésre, hogy „milyen magas a Mount Everest?”, hanem ezzel összefüggő további adatokat – például földrajzi elhelyezkedés, közeli városok adatai, illetve összehasonlítás más hegycsúcsokkal – is megjelenít a válasszal együtt.

A módszert kidolgozó brit feltaláló, Stephen Wolfram szerint az új fejlesztés fő innovációs ereje abban rejlik, hogy azonnal képes a beérkező kérdéssel kapcsolatos további információk összegyűjtésére és szervezésére. Képes például olyan kérdésekre válaszolni, mint a Mount Everest magasságának és a Golden Gate-híd hosszának az összevetése, meg tudja nézni, hogy milyen volt az időjárás Londonban John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának a napján, képes kiszámítani az ISS nemzetközi űrállomás aktuális helyzetét, illetve azt, hogy mikor várható legközelebb teljes napfogyatkozás Chicago felett. Emellett például ha egy zene iránt érdeklődő kereső a Disz-dúrra kíváncsi, a rendszer le tudja játszani a számára, de azzal kapcsolatban is tud felvilágosítást adni, hogy mennyi az esélye, hogy tíz fej vagy írás játék esetén négyszer a fej jöjjön ki.

Google-irodaház Zürichben - még pár évig nem kell félniük © Google

A fizikusként is tevékenykedő Wolfram szerint az új típusú kereső által használt információs adatbázist folyamatosan karbantartják és értékelik különböző szakértők. Ezzel kiküszöbölhető a felhasználók által szerkesztett oldalak – pl. a Wikipedia – esetleges megbízhatatlansága. A Wolfram Alpha a névadó által kifejlesztett Mathematica nevű szoftveren alapul, amelyet kutatók, mérnökök és akadémikusok is használnak összetett matematikai műveletek elvégzésére.

„A civilizációnkról összegyűjtött tudást szerettem volna számítógépek által értelmezhetővé tenni” – magyarázta fejlesztésével kapcsolatban Wolfram. „Nem voltam benne biztos, hogy lehetséges, s meglepve tapasztaltam, hogy milyen jól működik a rendszer. Még sok munkát kell elvégeznünk, de a szoftver egyre inkább érteni fogja, hogy mit akarunk tőle. Jelenleg körülbelül egy átlagos könyvtár információinak a 90 százalékát használja tudásbázisként.”

Wolfram számításai szerint mintegy ezer emberre lesz szükség, hogy folyamatosan bővítse az adatbázist a legfrissebb felfedezésekkel és új adatokkal. Hangsúlyozta, hogy nem szeretne információkat tárolni hétköznapi emberekről, bár tudatában van annak, hogy a technológiát majd ilyen célra is megpróbálják felhasználni.

A Wolfram Alphát kutatókra és tudósokra gondolva fejlesztették, ezért az első változat még nem teljesen tájékozott a popkultúrával kapcsolatban. Így fordulhatott elő, hogy alaposan megzavarodott a rendszer, amikor az 50 cent keresőszavakat táplálták bele, ugyanis nem tudott különbséget tenni az amerikai váltópénz és az azonos nevű rapper között. Ebből kifolyólag eleinte biztosan nem jelent majd komoly fenyegetést a Google-re nézve, amely márciusban állt át az úgynevezett szemantikus keresésre. A névadó egyébként nem zárta ki, hogy a későbbiekben együttműködjenek a keresőóriással vagy a Wikipediával, amelynek népszerűségi algoritmusát alkalmazzák majd annak megállapítására, hogy a rendszer felhasználóit milyen témák érdeklik a legjobban.

„Hacsak valamelyik online 'szuperhatalom' nem vásárolja fel a céget, néhány éven belül hasonló erő válhat belőle, mint a Google-ből, s nem lennék meglepve, ha a Wolfram Alpha idővel átvenné a legnépszerűbb kereső titulusát” – írta az új fejlesztésről Doug Lenat, a Semanticuniverse.com bloggere.