Leállították az óriási svájci részecskegyorsítót
A hűtőrendszer meghibásodása miatt leállították a Genf melletti nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC), a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezését, amelyet alig egy hete helyeztek üzembe.
Mérföldkövek a CERN és a részecskefizika történetéből |
A nagy hadronütköztetőt üzemeltető szervezetet 24 éve alaptították. Tovább>> |
A mini ősrobbanás helyszíne lesz |
A kísérlet a múlt héten szerdán indult. A CERN informatikai hálózatát már aznap hackertámadás érte. A behatolók nem tettek kárt, csupán fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy sérülékeny a tudománytörténet legnagyobb szabású fizikai kísérletét irányító rendszer.
A nagy hadronütköztető gyűrű (LHC - Large Hadron Collider) szeptember 10-én kezdte meg működését, az első protonok kilövésével. Lyn Evans projektvezető adta ki az utasítást a svájci-francia határvidéken húzódó 27 km hosszú, 3,8 milliárd dolláros beruházással épített gyorsító indítására.
Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének tájékoztatása szerint a nagy hadronütköztető gyűrűben (LHC) végzett első kísérlet során minden a terveknek megfelelően zajlott. Működött az alagútban elhelyezett négy detektor, amelyek érzékelték a részecskéket. A nap folyamán a második protonnyaláb is sikeresen körbement a gyorsítóban.
A 6,4 milliárd eurós (1530 milliárd forintos) kutatási projektben csaknem kétezer tudós vesz részt. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint például hogy az univerzum keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége és a hőmérséklete.