2008. szeptember. 11. 17:50 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. szeptember. 11. 17:37 Tech

Rasszizmus pusztít a virtuális világokban

Semmi viselkedésbeli különbség sincs a valós és a virtuális világ között, olvasható a there.com weboldalon publikált tanulmány szerint. A There virtuális világban végzett kísérletekből az derül ki: a külsőségekből fakadó előítéletek ugyanúgy pusztítanak a Second Life-szerű világokban, mint ahogyan az utcán is.


A Northwestern University kutatói kétféle kísérletet végeztek a virtuális világban. A FITD (foot in the door) típusú kísérletek során a kutatók megkértek egyes véletlenszerűen megszólított felhasználókat, hogy hadd készítsenek róluk pillanatképeket, majd ezt követően azt kérdezték meg tőlük, hogy elteleportálnának-e velük a világ egy távoli pontjára és ott is csinálhatnának-e egy képet. Azok, akik az első kérésre rábólintottak, nagyobb eséllyel látják magukat segítőkésznek, így nagyobb eséllyel teljesítik a nagyobb kérést is.

Ennek ellentettje a másik típusú, DITF (door in the face)-kísérlet: a kutató először egy irreálisan nagy kérést tesz fel a világ egyes lakóinak, amiket majd egy jóval visszafogottabb kérés követ. Első körben 50 különböző helyen kellene a kiválasztott egyedről pillanatképeket csinálni, amely körülbelül 2 órányi folyamatos utazást vagy teleportálást venne igénybe. A kísérlet eredményei szerint az ilyen esetekben a visszafogott kérést sokkal nagyobb eséllyel teljesítették akkor, amikor előtte a nagyobb kérést is feltették.

Meglepő volt a kísérlet azon megállapítása, ami szerint a DITF-kísérletek teljesíti esélyét rontotta az, ha az avatar bőrszíne sötét volt: a visszafogott kérések feltevésekor a világosabb bőrszín 20 százalék, a sötétebb csak 8 százalékos növekedést váltott ki. Az ilyen esetekben az értelmetlenül nagy kérést észszerű kérés követi, így ennek következtében az igazi kérdés az lesz: a kérést feltevő személy értékes vagy fontos-e annyira, hogy benyomást tegyenek rá.  Ezzel szemben a FITD-kísérleteket nem módosította a kutató avatarjának bőrszíne, mert ezen esetekben a kiváltott hatásnak köszönhetően az ember nem másokat, hanem saját magát értékeli és vizsgálja.

A kutatás számos korábban végzett DITF-kutatással egybeesik, amelyek szerint nemcsak a valós, hanem a virtuális világokban is a fizikai jellegzetességek jelentősen képesek módosítani mások értékítéletét. A kutatást végző Paul W. Eastwick szerint a virtuális világban ugyanúgy viselkednek egymással az ismeretlenek, mint a valós világban lévők, emellett nemcsak viselkedési mintáik, hanem faji előítéleteik is ugyanolyan erősséggel nyilvánulnak meg.