Egyre futurisztikusabbnak ható, különlegesebb módszerekkel csábítják az orvosi kutatások, valamint a gyógyszeripari fejlesztések az élsportolókat. A robotsportokat és az implantátumokkal felszerelt ember-gépeket meg elfelejthetjük - a Popular Science irányadó cikke szerint ugyanis öt-tizenöt éven belül olyan technológiák válhatnak elérhetővé profi sportolók számára, amelyek inkább számítanak doppingnak és egyértelmű csalásnak, mint olyan apró  kiegészítéseknek vagy javításoknak, amelyek felett elnézhetünk.


1. Izomserkentés
Várható megjelenés: öt éven belül

Öt év múlva ezt már nem izomzatnak hívjuk © AP

Alexandra McPherron és Sie-Jin Lee genetikusok több mint tíz éve fedezték fel a miosztatin nevű fehérje előnyeit: azon fehéregerekben, amelyekben "kikapcsolták" a miosztatin működését, duplájára nőtt az izmok mérete. A fehérje ugyanis aktív állapotában visszafogja a szervezetben lévő azon őssejteket, amelyekből izmok alakulhatnak ki, ezek pedig a miosztatin kikapcsolódásával azonnal el is kezdenek növekedni.

Tavaly a Human Genome Reserach Center genetikai kutatóintézet talált példát erre a természetben: a versenyre tenyésztett szalon-agarak között olyan alkatra, a "bully"-ra lettek figyelmesek, amelyek nagyobb izmaiknak köszönhetően kétszer olyan gyorsan tudnak futni, mint genetikailag érintetlen társaik. A téma iránt kifejezetten érdeklődő súlyemelők számára azonban az a hír még érdekesebbnek bizonyulhat, hogy 2000-ben egy német újszülöttben is felfigyeltek a blokkolt miosztatin-működésre, a meglepően izmos fiú pedig még a mai napig nagyon jó egészségnek örvend, ez pedig számos sportolónak azt sugallja: az emberi szervezetben biztonságosan vissza lehet szorítani a fehérje működését.

Az állatokkal végzett laboratóriumi kísérletek szerint két injekciónyi miosztatingátló maradandó, 50 százalékos izomtömeg-emelkedést okozott fehéregerekben. Lee elmondása szerint a gátlógyógyszerek öt éven belül a piacon lehetnek, ugyanis az összes gyógyszergyártó fejlesztési tervei között szerepel a gyógyszertípus, ugyan ezek a papírforma szerint izomsorvadást és ehhez hasonló, izomtömegcsökkenést okozó betegségeket gyógyítására szolgálnak.

A miosztatin-gátlókat a jellegzetes, antitesteket alkalmazó gyógyszermechanizmusnak köszönhetően könnyű kimutatni. Az RNS-interferencián és génterápián alapuló alternatív módszerek, amelyek révén a gyógyszer kifejti működését, azonban körülbelül egy évtized múlva normaértékűnek számíthatnak majd, ezek kimutatása pedig sokkal bonyolultabb - igaz, a jelentős mértékű izomnövekedés szabad szemmel is igen jól látható.


2. Géndopping
Várható megjelenés: öt éven belül

Grit Breuer Thomas Springstein nyakába borulva. Gőzmozdonyokat gyártott a sportolókból?

Nem csoda, hogy az elmúlt pár év kutatásait aktívan figyeli a sportolói élet is. A géndopping ugyanis a génterápia kifejezetten alkalmazott oldala: laboratóriumokban módosított vírusok segítségével juttatnak egészséges géneket az emberi szervezet genetikailag hibás részeibe, feljavítva így a szervezetet.

Theodore Friedmann, a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) tanácsadója szerint a gyakorlatban is megnyugtató eredményeket felmutató géndopping-technológiákat ugyanis sokkal bonyolultabb kifejleszteni annál, mint ahogyan azt az emberek gondolnák. 2006-ban Thomas Springstein német atlétaedzőt tartóztatták le azért, mert a gyanú szerint rendszeresen doppingolta tanítványait, többek között egy olyan Repoxygen nevű, a szervezetben az oxigént szállító vörösvérsejtek számát növelő gyógyszerrel, amely még kereskedelmi forgalomba sem került.

A fejlesztések azonban korántsem ennyire futurisztikusak: míg 2000-ben kilenc, súlyos immunhiányban szenvedő gyermeket sikerült megmenteni génterápiás megoldásokkal, mára már kilencből öt gyermekben leukémia alakult ki. Szerencsésebb esetben a kezelések mellékhatásai megegyeznek egy influenza tüneteivel, az eredményekre azonban egy pillanatig sem mondhatjuk azt, hogy egybehangzóak lennének.

Génterápiában részesült sportolók így nem valószínű, hogy 2012 előtt medálokat tudnának szerezni. A WADA kutatói nem is aggódnak emiatt, ugyanis egy elméletük szerint az emberi szervezet idegen gének hatására jól azonosítható mellékanyagokat termel, amelyeket könnyen ki lehet mutatni a szervezetben.

3. Őssejt-terápia
Várható megjelenés: tíz éven belül

Őssejtekkel ez is visszanöveszthető © AP

Az őssejt-terápia számos előnyéről olvashattunk már eddig: nemcsak különféle betegségeket gyógyíthatunk vele, hanem ennek révén új szerveket is növeszthetünk magunknak, valamint még izomtömeget és csontsűrűséget is növelhetünk vele: az utóbbi két lehetőségre bármilyen élsportoló felkapná a fejét.

Az ilyen módon megvalósított "fejlesztéseket" sokan csalásnak tekintik, Tom Murray, a Hastings Center bioetikai intézet elnöke pedig azt állítja, ez gyakorlatilag a támadható vonal a fejlesztések és az orvosi prevenciós technikák között. Kérdése jogos: ha egy profi kosárlabdázó lábfajdalmai miatt fordul őssejt-terápiához, minek számít az: gyógyszeres kezelésnek vagy csalásnak? Jelenleg még nincsen hivatalos szerv által kiadott etikai vélemény az őssejt-terápia profi sportolói felhasználásáról, ami pedig a technológia jelenlegi szintjeit illeti, a döntéshozás még jó tíz évet várhat.

A tudósok előtt ugyanis még mindig rejtélynek számít az, hogy őssejteket hogyan juttatnak be specifikus izmokhoz vagy izomcsoportokhoz és hogyan veszik rá azokat a bizonyos izmokat, hogy befogadják az őssejteket. Az őssejt-terápiát kimutatni kvázi lehetetlen, ugyanis a szervezet saját sejtjeit használjuk fel a szervezet javításához. Más azonban a helyzet, ha a sejteket más testéből, a példában említett kosárlabdázó fiának szervezetéből nyerik: ilyenkor genetikailag különböző anyagról van szó és ezt már egyszerű DNS-tesztekkel ki lehet mutatni.

4. Flow-élmény
Várható megjelenés: tizenöt éven belül

Sportolók beszámolóiból ismerős lehet az az érzés, amely ha elönt valakit, úgy érzi, bármire képes: az elmúlt harminc évben több száz tudós végzett kutatásokat ezen állapottal kapcsolatban: amelyben az ember úgy érzi, lelassul körülötte a világ és képes sokkal tisztább fejjel, gyorsabban dönteni. Okozhatja ezt a szervezet dopaminszintjének emelkedése is, ugyanis ez az anyag növeli az izmok reakcióidejét és változtatja meg az idő folyásának érzetét: ehhez hasonló eufóriakeltő, reflexgyorsító hullámokat azonban más szerek, például a norepinefrin vagy a szerotonin is okozhatnak. Az elképzelések szerint azonban az atlétikai képességeket az ilyen flow-élmények olyan mértékben képesek javítani, hogy az aranymedálos csúcsteljesítmények mögött feltehetőleg ilyen agyi állapotok vannak.

2004-ben azonosították az anandamint, azt a vegyianyagot, amely a marihuána pszichoaktív komponensének, a THC-nek felel meg az emberi szervezetben, számos elképzelés szerint ez okozhatja a sportolókban a flow-élményt. Az ötlet további támogatást kapott idén tavasszal, amikor a Bonni Egyetem kutatói sportoló tesztalanyaiban megemelkedett endorfinszinteket mértek: ez megerősítette az elképzelést, hogy mivel az endorfin molekulái túl nagyok ahhoz, hogy önmaguktól áthatoljanak a vér-agy határon, az anandamin "viszi be" őket és még mindig az endorfin az, amelynek a megemelkedett tudatállapot köszönhető.

Számos tudós véli azonban azt, hogy az ilyen agyi állapotok kiváltásában több anyag is szerepet játszik, ezek pontos kombinációjának kiszámítása pedig még hosszú évek munkája. Az érdeklődés azonban olyan nagy a téma iránt, hogy ez nem vesz már sok időt igénybe. Az egyetlen problémának igazából a technológia doppingteszteken való kimutatása bizonyulhat: ezt ugyanis vélhetően nem lehet kimutatni. Azok az anyagok ugyanis, amelyek természetes vagy kívülről indukált úton hoznak létre flow-élményt, nem feltétlenül különböznek egymástól.


5. Agyserkentés
Várható megjelenés: három éven belül

Ugyan már korábban kitértünk arra, hogy agyi képességeik fejlesztését lassan a tudományos élet is különféle serkentőszerekkel valósítja meg, nem számítanak a sportolók sem kivételnek e tekintetben. 2003-ban Kelli White amerikai sprintbajnok úgy tudott csak ráverni versenytársaira másfél másodperces előnyt mind 100, mind pedig 200 méteren, hogy Modafinilt, narkolepszia elleni stimulálószert szedett be - az utólagos vérvételen megengedhetetlenül magas mennyiséget találtak szervezetében.

A Modafinil mellett még tucatnyi olyan gyógyszertárakból is beszerezhető serkentőszer létezik, amely a izikai teljesítményszint javítására is képes - a kutatások szerint ugyanis a pozitív hozzáállás javítja a mentális fókuszt, amely alapfeltétele a jobb teljesítménynek. A különféle antidepresszánsok használata például növeli a szervezet dopamin-, szerotonin- és norepinefrin-szintjeit. Egy egészséges sportoló számára a szerotonintöbblet jobb hangulatot adhat, a dopamin és norepinefrin pedig jobb motorikus képességeket és egyben jobb reakcióidőt is ad.

Szakértők szerint az elkövetkező években ezen szerek újabb generációja is a pultok mögé kerülhet - már minden nagyobb gyógyszercégnek tervben van legalább egy-két agyserkentő készítménye, amelyek a mostaniaknál nemcsak potensebbek, hanem tovább is hatnak és a tesztek szerint kevesebb mellékhatásuk is van.Az ilyen készítmények kimutatása vér- és vizeletvétel után rendkívül egyszerű: az engedélyező szervek azonban kivételt tesznek olyan sportolók esetén, akiknek diagnosztizált, gyógyszerek szedését igénylő betegségük van. Ahhoz pedig, hogy pontosan meg lehessen állapítani: indokolatlanul nagy mennyiségű gyógyszert szedett-e valaki, ahhoz agyszövet-biopszia szükséges.