© Stiller Ákos

Alig több mint két éven belül az ország területének 45 százalékán internetezhetünk, videotelefonálhatunk vagy tévézhetünk mobiltelefonunkkal, legalábbis ezt vállalta a két nagyobbik hazai mobilszolgáltató annak fejében, hogy a gazdasági minisztérium 7,5 évvel meghosszabbította a 900 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó koncessziós szerződéseket. (Európában e frekvencián működhetnek a GSM mobil telekommunikációs rendszerek.) A Pannon GSM Távközlési Zrt. és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 10-10 milliárd forint plusz áfa koncessziós díjat fizet az államkasszába december 15-éig, a következő két évben pedig, az előre betervezett fejlesztések mellett, nettó 20-20 milliárd forintot fordítanak a mobil széles sáv fejlesztésére.

Jelenleg száz lakosból csak negyven fér hozzá lakóhelyén a mobil széles sávú internethez, a minisztérium szerint, a fejlesztések következtében, 2010-re már 98 százalékra emelkedne ez az arány. Ezzel az ország valamennyi ezer főnél nagyobb lélekszámú településén lenne mobil széles sáv. A számítás azonban kissé elnagyoltnak tűnik, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis ezer főnél nagyobb lélekszámú településen valamivel több mint 9,2 millióan laknak. Ez pedig, akárhogy is számoljuk, 92 százaléka a 10 milliós magyar lakosságnak. Az 1720 ezer fő alatti településen lakó 800 ezer ember azonban, még ha akarna, sem tudna 2010 után mobilnetezni.

A Pannon lényegében azt vállalta, hogy 20 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre 3G, illetve HSDPA rendszerű széles sávú mobilinternet-hálózatán - nyilatkozta a Hálónak Majorosi Emese, a mobiltársaság sajtóigazgatója. Ezt jelenleg 81 település lakói érhetik el, száz magyarországi lakosból 45. A tervek szerint az ötezer főnél nagyobb lélekszámú településeken 1 Mbps adatátviteli sebességig gyorsul az internet, ennek érdekében legalább ezer új bázisállomást épít a vállalat, a régebbiek továbbfejlesztése mellett. A beruházásokhoz a Pannon szerint jó alap a társaság internetezésre, böngészésre és levelezésre csupán 220 kbps sebességet garantáló EDGE-hálózata, amelyet most száz magyarországi lakosból 95 érhet el a lakóhelyén.

A T-Mobile arra vállalkozott, hogy megépíti a széles sávú mobilnet-hozzáférés kialakításához szükséges 400 bázisállomást, illetve további 300-at korszerűsít. Egyúttal azt ígérte, hogy a jelenleg 50 százalékos lefedettség mellett további egymillió új felhasználó számára teszi lehetővé a 3G/HSDPA, azaz a mobil széles sávhoz való hozzáférést. Az ilyen szolgáltatással lefedett területeken a mobiltársaság országosan 3,6 Mbps (a fővárosban 7,2 Mbps) letöltési sebességet ígér az ügyfeleinek. Az Index októberi országos tesztjén azonban az ígértnél alacsonyabb számokat hozott a szolgáltató. A Balatont övező településeken és a tó két kilométeres körzetében 77 százalékos lefedettséget ígér a mobilcég. Itteni fejlesztéseihez HSDPA-technológiát használ, amely 240 kbps letöltési sebességre képes.

A beruházásokat mindkét szolgáltatónak 2008. január 1-jén kell megkezdenie, majd 2009 végén be kell fejeznie. A fejlesztések hat régióban zajlanak (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúl), ezekhez sem társasági adókedvezményt, sem európai uniós forrást nem igényelhetnek. A beruházások megvalósulását független könyvvizsgáló cégek ellenőrzik majd, és ha elmaradást tapasztalnak, a szerződés alapján kötbér sújthatja a cégeket. Bár a Vodafone-nak a frekvenciahasználati engedélyét csak 2014-ben kell megújítania, kénytelen lépést tartani a konkurenseivel. Ehhez elsősorban a HSDPA-szolgáltatás letöltési sebességét emelnék és a szolgáltatással lefedett települések körét szélesítenék - ecsetelte a Hálónak Beck György. A Vodafone vezérigazgatója úgy látja, a mobil széles sávú piac növekedési üteme elérte a fix széles sávú piacét, ráadásul a legtöbben a vezetékes internet kiváltására vesznek mobilnetet.

Senki nem kötelezi arra a vezetékesinternet-szolgáltatókat, hogy az elmaradott térségekbe, kisfalvakba is behúzzák a kábelt. Habár a Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint a széles sávú internet-hozzáférések száma 2007. június végén meghaladta az 1 millió 46 ezret, ami fél év alatt 15 százalékos növekedést jelentett, Magyarországon a háromezer főnél kisebb lélekszámú 2500 településen, az ott élő 1,5 millió lakos közül még mindig csak 59,7 százalék érheti el a széles sávú internetet.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében pályázatot írt ki az arányok megváltoztatására, mégpedig olyan cégeknek, amelyek az idén és jövőre a széles sávú internettel még ellátatlan térségekben fejlesztenének. A program keretében 522 település 90 ezer háztartása számára válhat elérhetővé az 512 kbps és 2 Mbps közötti internet. Számításaik szerint 2010-re a magyar lakosság 95 százaléka már a lakóhelyén élvezheti a széles sáv előnyeit. A GOP keretében erre fordítható összeg 2007-2013 között 24,11 milliárd forint, ebből 2007-ben az első pályázati ablak keretösszege 10 milliárd. Erre a vissza nem térítendő támogatásra olyan cégek pályázhatnak, amelyek legalább 2 éve jogszerű elektronikus hírközlési tevékenységet folytatnak, és árbevételüknek több mint 50 százaléka elektronikus hírközlési tevékenységből származik. A kiírásra 2008. január 14-éig adhatók be a pályázatok, s a konstrukció keretében, a tervek szerint, nyílt pályázati eljárással, kistérségenkénti versenyeztetéssel választják ki a támogatásban részesülő nyertes projekteket.

Az Externet Kft. ugyan tavasz óta részt vesz a csereháti térség felzárkóztatását végző Login programban, ám még nem döntött arról, indul-e a pályázaton. Hasonlóképpen, a Magyar Telekom Csoport is azt nyilatkozta a Hálónak, hogy még törik a fejüket, induljanak-e? Bizton állítják, hogy ettől függetlenül széles sávú fejlesztéseket hajtanak végre Somogy megyében, kistérségenként 100-500 millió forintnyi beruházással. Legkésőbb 2008 első felére 120 településnek ígérnek széles sávú informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatást. A UPC viszont egyáltalán nem kacérkodik a lehetőséggel, mivel üzletpolitikájába nem fér bele, hogy jelenlegi hálózataiktól elszigetelt térségeken építsenek ki széles sávú hozzáférést - mondta Szűcs Balázs kommunikációs igazgató a Hálónak. Szerinte az ilyen fejlesztéseket inkább az önkormányzatoknak és a kisebb cégeknek kellene végrehajtaniuk.

SALGÓ ANDREA