2007. november. 13. 16:52 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. november. 16. 02:14 Tech

YouTube: Pénzt is kaphatnak, ha nem törölnek

Jelentősebb hírverés és internetes visszhang nélkül aktiválta a YouTube október közepén tartalmi szűrőjét. Ha a médiacégek úgy döntenek, nem töröltetik az általuk birtokolt tartalmakat, akár még extra reklámbevételre is szert tehetnek.

A legújabb változtatások
Míg a YouTube-ra feltölthető videók maximális hossza még mindig 10 perc maradt, az eredeti fájlok méretét 100MB-ről 1 gigabájtra növelték, azaz hamarosan várhatóan részletesebb, jobb minőségű anyagok is elérhetőek lesznek.

Mindezt egy ingyen beszerezhető feltöltőprogram segítségével lehet megtenni, amelyből a közeljövőben Mac-verzió is elkészül majd. A program legnagyobb előnye, hogy ezt használva nem egyenként kell feltölteni a videókat.

Megváltozott emellett az ún. flagging módszere is: a felhasználók most már egy kattintással tudják jelezni az üzemeltetők felé a személyiségi jogokat sértő, erőszakos vagy más módon problémás anyagokat.
Október közepén indította próbaútjára a Google a YouTube Video Identification szolgáltatást, amellyel a projektben résztvevő médiacégek (korábbi híradások szerint a Time Warner és a Disney) dönthetnek azon YouTube-ra feltöltött videoanyagok sorsa felől, amelyeknek szerzői jogai őket illetik. A rendszer lényegét David King, a cég termékmenedzsere részletezi a Google hivatalos blogján.

A tartalomgazdák (médiacégek) feltöltik a YouTube adatbázisába filmjeiket, amelyeknek teljes hosszát átvizsgálva a rendszer egyfajta azonosítókódokat generál hozzá. Amikor egy felhasználó feltölt egy videót, azt a YouTube automatikusan összeveti az adatbázisában található azonosítókódokkal - ha egyezést talál,  a feltöltött anyag vélhetően jogsértő, akkor kerül a tartalomgazda döntés elé. A jogsértő mozgóképet ugyanis nemcsak töröltetni lehet, hanem fent is lehet hagyni, sőt, a videót még egyfajta promóciós anyagként használva a tartalomgazda akár pénzt is kereshet abból, hogy filmrészletét fenthagyja az oldalon.

A YouTube (illetve a Google) nem nyilatkozott a Video Identification technikai megoldásairól, így egyelőre azt sem lehet biztosan tudni, hogy a rendszer milyen módszerrel állapítja meg, hogy a feltöltött filmrészlet jogsértő és milyen tipikus esetekben fordulhatnak elő a téves riasztások - az is kérdéses, milyen hosszú az a legális filmrészlet, amelyre a rendszer még nem jelez. Ami a szerzői jog által védett tartalmak meghagyását illeti, a cégek lekövethetik, hogy a tulajdonukban lévő, mások által feltöltött tartalmakat hányszor nézték meg (illetve törölték le), de a felhasználókról e-mail címükön kívül más adatot nem kaphatnak meg.

A videoazonosító rendszerrel kapcsolatos sajtóvisszhang hiánya nem véletlen. A YouTube megoldása ugyanis nem jelent teljes megoldást a jogtulajdonosok problémáira, csak mérsékli azokat. A tartalomgazdáknak ugyanis folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a központi adatbázisban szereplő filmjeiket, amire extra erőforrásokat és időt kell felszabadítaniuk. Ha jogsértő tartalmat találnak, akkor az amerikai digitális szerzői jogi törvény, a DMCA előírásai szerint nem törölhetik, hanem a feltöltést elkövető felhasználónak kell e-mailt küldeniük, ő pedig az odaillő jogi passzusokra hivatkozva megvétózhatja a töröltetést.
Kicsik, de ötletesek (Oldaltörés)

© AP
A YouTube és "kistestvére", a figyelem középpontjából láthatóan kikerült Google Video mellett azonban számos olyan videotartalmakat szolgáltató oldal létezik, amely újszerűségével vagy különböző szolgáltatásaival érdemes a kipróbálásra.

Ilyen például a hvg.hu által korábban már méltatott, amatőr filmeseknek javasolt blip.tv, amelynek legjobban nézett anyagaiból készítői reklámbevételekhez juthatnak, 50%-os részesedési arányuk számos amatőr videogyártót vonzott az oldalra, valamint 100 megabájtos méreti korlátjukhoz nem járul időbeli megkötés sem, ami sok esetben korlátozza a YouTube-ra való feltöltéseket.

A feltöltések és megosztások világában az egyik legújabb szolgáltatás az online videoanyagok összekeverése. A remixelést lehetővé tevő oldalak közül a legjobb a stílusosabb grafikai programok felhasználói felületét idéző Jumpcut, egyszerűbb verziója az Eyespot, de érdeklődésnek örvend még a MySpace, YouTube és a Google Video anyagait importáló és azokat összekeverő Cuts, valamint az azonnali feliratozást lehetővé tevő Mojiti, a közösségi szolgáltatásokkal felszerelt VMIX, valamint az online marketinggel foglalkozóknak szánt Videoegg is.

Akik jobban érdeklődnek azon lehetőségek iránt, amelyekkel pénzt tudnának keresni saját készítésű videotartalmaikkal, a blipTV mellett megpróbálkozhatnak a Brightcove Personallel (a Brightcove hagyományos verziója a New York Times-nak, az MTV-nek, illetve a Warner Music-nak szolgáltatott videotartalmakat), illetve ismerkedhetnek a Revver, a MetaCafe, valamint a Veoh szolgáltatásaival.