Aki vett már az Egyesült Államokban DVD-t, tapasztalhatta, hogy ezek közül nem mindegyik használható itthon, ugyanis Magyarország egy másik DVD-régióba tartozik. E felosztás hátterében a hollywoodi filmlobbi áll. Mivel sok film premierje máskor (általában előbb) van az Egyesült Államokban, mint mondjuk Európában, előfordulhat, hogy a film DVD változata már kapható Amerikában, amikor a Európában még csak elkezdődnek a premierek. Ha tehát átjutnak a DVD-k a tengeren túlról, akkor csökkenhet az érdeklődés a moziban vetített változat iránt.

Mindez az amerikaiakra amúgy is jellemző, felesleges hepciáskodásnak tűnik, aminek a bitTorrent korában szinte semmi értelme, de a szkeptikusok szerint nem is ezért ragaszkodnak hozzá a gyártók, hanem inkább azért, mert jól ellenőrizhető árű régiókat tudnak létrehozni. Tulajdonképpen mindegy is, miért ilyen kitartók a filmgyártók ebben az ügyben, a lényeg, hogy a régiók néhány esetben kellemetlen perceket okozhat a felhasználóknak. Szerencsére, a legtöbb DVD lejátszó megengedi, hogy néhányszor változtassunk az adott DVD régióján. Persze olyan készülék is akad, amelyik nem hajlandó erre, mi viszont szeretnénk megnézni a filmünket, ha már fizettünk érte.

Az újra felosztott világ

Ilyen esetre lehet célszerű, eső előtti köpönyegként, olyan asztali DVD lejátszót beszerezniük a sokat utazó filmrajongóknak, amelyik minden régió lemezét kezelni tudja. Vannak ugyanis olyan gyártók, akik fittyet hánynak Hollywoodra, és nem építik bele eszközeikbe a korlátozást. A másik megoldás a DVD számítógépen történő lemásolása. Ha elég kedves a program, amelyet használunk, megkérdezi, szeretnénk-e, hogy a lemez régiófüggetlen legyen. Nem árt azonban tudni, hogy ez nem teljesen legális Magyarországon, de ha a birtokunkban van az eredeti DVD, nem valószínű, hogy bárki is kifogásolná e ténykedésünket.

érdemes megfontolni azt is, hogy ma már sok DVD duplarétegű változatban kapható, ennek másolása pedig nem túl olcsó mulatság:, a 8,6 Gbájtos DVD9-es lemez maga is majd ezer forintba kerül. Mégis a legkézenfekvőbb dolog az asztali lejátszónkon állítgatni egy kicsit – ehhez a legtöbbször egy „titkos" kódot kell beütnünk a távirányítóval. Akad azután néhány olyan weboldal is, amely készséggel a rendelkezésünkre bocsátja a legtöbb lejátszótípus „meghackeléséhez” szükséges kódot.

Létezik még egy olyan probléma is, amelyet meglehetősen nehéz áthidalnunk. Ha a DVD-nk Japánból vagy az Egyesült Államokból származik, akkor az NTSC formátumot privilegizálja, ami végképp inkompatibilis nemcsak a lejátszónkkal, hanem a televíziónkkal is. Persze olyan lejátszó is van, amelyik át tudja alakítani a jeleket a nálunk használatos PAL formátumra, de ez ritkaság. A lejátszók általában tudják kezelni az NTSC DVD-ket, de ez ne tévesszen meg senkit, a jelet nem alakítják át PAL-ra, tehát a tévénknek is ismernie kell az NTSC szabványt, az ilyesmi pedig megint csak ritkaság. Ilyen esetben is a PC segíthet: vannak olyan programok, amelyek képesek a konvertálásra, de ez nem kétperces kaland, ráadásul angolul is kell tudni hozzá (http://www.videohelp.com/guides?howtoselect=4%3b41).

Ha viszont megelégszünk filmnézés közben a PC-énk monitorával, megoldást jelenthet a VLC mediaplayer. A videolan.org-ról letölthető kis gyöngyszem - mint általában bármilyen más problémát is - a DVD-régiós kérdést is elég egyszerűen lerendezi. Bármit lejátszik és kész. Ez az unalmas tökéletesség amúgy is jellemző erre az egyszerű kis lejátszóra, lehet  bármilyen videóval bármilyen gondunk, az a VLC-nek valószínűleg meg sem kottyan.