Az információ mennyisége nőttön-nő © Marton Szilvia

Az IDC szerint összese mintegy 161 exabyte – 161 milliárd gigabyte – digitális adat jött létre 2006-ban. A kutatók szerint áltagosan minden digitális fájlt legalább három példányban másoltak le. Az így létrejött gigantikus adathalmaz annyi információt tartalmaz, mint 12 könyvekből épített torony, amely egyenként olyan hosszú, hogy elérne a Földtől a Napig. Az IDC kutatói szerint ez hárommilliószor annyi adat, mint amennyi könyvet valaha írtak. A legnagyobb kapacitású iPodból kétmilliárd darabra lenne szükség, hogy 161 exabyte elférjen rajta.

Utoljára a University of California, Berkeley kutatói készítettek hasonló felmérést 2003-ban. Akkor arra az eredményre jutottak, hogy a világ teljes digitális információtermelése mindössze 5 exabyte volt. Igaz, ebbe a jelentésbe beletartoztak az irodai kinyomtatott dokumentumok és analóg rádióadások is.

As IDC-jelentés ezzel szemben a reprodukált anyagokat – például a digitális formában letöltött filmeket, akárhányszor megtekintették azokat – is hozzászámolták az adatrengeteghez. Ha csak az eredeti fájlokat számították volna, a végeredmény mindössze 40 exabyte környékén alakult volna.

Bár az IDC számaihoz képest a Berkeley kutatói által mért 5 exabyte elenyészőnek tűnik, valójában már az is annyi adatot jelent, mint amennyi az amerikai Kongresszusi Könyvtár tartalma – 37 000-szer.

„Fontos, hogy felmérjük az információrobbanás hatásait” – magyarázta John Gantz, az IDC elemzője az MSNBC-nek adott nyilatkozatában. „Különös tekintettel a vállalatoktól kiszivárgó információkra, illetve a biztonsági kamerák által készített felvételekre.”

A tanulmány összegzése rámutat: a létrejött adatmennyiség felülmúlja a rendelkezésre álló tárolókapacitást. Az IDC becslése szerint tavaly 185 exabyte háttértároló működött a világon, s ez a szám 2010-re 601 exabyte-ra emelkedett. A létrejövő információtenger azonban tovább növekszik majd, s 2010-re elérheti a 988 exabyte-ot (vagyis közel 1 zettabyte-nyi egyes és nulla kering majd a digitális világban).

Szerencsére azonban egyelőre nem kell tartani attól, hogy belefulladnánk az adatrengetegbe, ugyanis számtalan e-mailt és digitális információt törlünk ki, s a telefonhívások tartalmát sem rögzítik – noha Gantz azzal viccelt, hogy erről azért érdemes lenne megkérdezni az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA szakembereit is.

Annyi bizonyossá válik a tanulmány kapcsán, hogy nemcsak olcsóbb és nagyobb kapacitású háttértárolókra lesz szükség a jövőben, hanem megfelelő eszközökre, amelyekkel szavatolni lehet az adatok biztonságát, illetve meg lehet találni bármit, amit a felhasználók keresnek az adattengerben. A meghibásodó információ-tárolókról az adatok visszanyerése is fontos feladat lesz az IDC szerint.

„El kell döntenünk, hogy mit tárolunk és mit törlünk le” – magyarázta a kutatást támogató, adatmenedzsmenttel foglalkozó EMC Corp. alelnöke, Chuck Hollis. „Egyelőre nincs tisztázva, hogy ki kezeli az emberiség digitális örökségét, hogy azokat a gyermekeink, unokáink is láthassák.”