Az EU-ban a britekhez megy a legtöbb k+f-pénz külföldről
A kutatás és fejlesztés nemzetközi jellegének köszönhetően a kutatási alapok is átnyúlnak a földrajzi határokon. Európa e téren is nagyobb szelethez szeretne jutni, ám jelenleg az Egyesült Államok, Kína és India javára teret veszít.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat különféle mutatók elemzése révén (szabadalmaztatott közös találmányok, a külföldi vendégdiákokra vonatkozó statisztikák stb.) igyekezett megismerni a kutatás és fejlesztés nemzetközivé válásának folyamatát.
Üzletileg jók vagyunk
A vizsgált mutatók egyike azt jelzi, hogy a finanszírozás területén milyen az egyes országok projektjeiben a külföldi részesedés. A számok szerint az EU-ban Málta, Ausztria és Lettország k+f-programjai valósulnak meg legnagyobb arányban (mindhárom ország esetében több mint 20 százalékban) kölföldi befektetők közreműködésével, míg legkevésbé a Finnország (3,1 százalék) és Németország (2, 3 százalék) kutatási programjait finanszírozzák a határon túlról. A magyar adat 10,7 százalék, de ha a kizárólag üzleti alapú K+F hasonló arányát vizsgáljuk, Magyarország 22,4 százalékos mutatóval az előkelő negyedik helyen áll Litvánia, Ausztria és Nagy-Britannia mögött.
Abszolút számokat tekintve az Egyesült Királyság a külföldről érkező kutatási beruházások legkedveltebb célpontja, 2003-ban ezek értéke 5,8 milliárd euró volt, majd Franciaország (2,9 milliárd) és Németország (1,2 milliárd) következett.
Kutatási központokat Európába
A szakemberek tapasztalatai szerint a külföldről érkező kutatási pénz előnyösen befolyásolja az adott ország növekedését, többek között az innováció, az újítási kedv ösztönzésével. A külföldi kutatási befektetések megszerzése ezért érthetően prioritássá vált, az e célt szolgáló politikák kidolgozása egyre fontosabb, és ez újabb versenyhelyzetet teremt a fejlett és a fejlődő államok között. A számok azt mutatják, hogy jelenleg az EU-nál kedveltebb célpontja a kutatási-fejlesztési támogatásoknak az USA, Kína, India és Brazília.
A Bizottság szerint több befektetésre lehetne számítani, ha sikerülne megerősíteni Európa kutatási és technológiai humán adottságait, és kiváló kutatási központokat létrehozni. Az ENSZ tavalyi jelentése szerint továbbá a kutatási és fejlesztési célokra szánt közvetlen külföldi befektetést egyre inkább meghatározza a rendelkezésre álló szakembergárda, illetve annak költsége.
euractiv.hu