Ulf Leonhardt a skóciai St. Andrews Egyetem elméleti fizika professzora már bebizonyította, hogy a láthatatlanság lehetséges, kutatásai s eredményeit a New Journal of Physics című fizokai szaklapban tette közzé. Az elmélet szerint a fényhullámokat el kell terelni, így a szemlélők nem az eredeti objektumot látják, hanem azt, ami mögötte van. Leonhardt példaként a víz útját hozta föl a folyó medrében. A folyó vize találkozik egy kővel, örvénylik körülötte, aztán tovább folyik, mintha nem lett volna ott akadály.

Az elv már régóta ismert, de a megfelelő matematikai modellt most fejlesztették ki, továbbá most először állnak rendelkezésre olyan anyagok, amelyek képesek a fény elterelésére. Ezen szövetek felületén kis kondenzátorok és mágnes orsók elektromos mezőket hoznak létre és elterelik a fényt.

A kutatók erre a célra úgynevezett metaanyagokat használnak. Ezeknek a felületén olyan egészen apró struktúrák találhatók, amelyek képesek megváltoztatni a fény sebességét. A fény mindig a legrövidebb utat keresi, azonban a nanostruktúrák ügyes elrendezésével lehetséges a fényhullámok elterelése. Eközben az anyagnak átláthatatlannak kell lennie, különben magát az objektumot ugyan nem lehetne látni, de az anyagot igen.

Olyan metaanyagok, amelyek képesek a mikrohullám és az infravörös sugárzás elterelésére, már léteznek. A fénnyel még nem tökéletes a dolog, de néhány év alatt műszakilag is minden tekintetben működik majd az eljárás - vélekedik Leonhardt.

Az eljárás abból a szempontból is fontos, hogy elterelhető legyen a mobiltelefonok sugárzása, hogy a telefonáló nem legyen kitéve az elektromágneses hullámoknak. A híres massachusettsi műegyetem (MIT) 50 millió dolláros megbízást kapott az amerikai hadseregtől a láthatatlanná tevő uniformis kifejlesztésére.