2006. július. 25. 16:38 MTI Utolsó frissítés: 2006. július. 25. 16:36 Tech

A sarki fény baktériumokat juttathat az űrbe

Elektromos mezők képesek lehetnek arra, hogy mikrobákat és baktériumokat juttassanak a Földről a világűrbe, akár például a Marsra is - véli Tom Dehel, az amerikai Légügyi Hatóságnál dolgozó elektromérnök.

A különös fényhatás életet juttathat a kozmoszba
© AP
Dehel a Science című angol tudományos magazinban megjelent cikkben számolt be arról, számításai szerint a földi atmoszféra elektro-mágneses mezői szerepet kaphatnak az élet ilyen, különleges transzportá-lásában, amelyről a tudósok eddig vélték, hogy csak meteoritok révén lehetséges.

Az úgynevezett "pánsper-mia-elmélet" szerint egy égitestről élőlények sze-rencsés körülmények esetén kijuthatnak a világűrbe. A primitív létformák ezen elmélet alapján sértetlenül átvészelték az űrutazást, eljutottak a Földre és itt az élet alapjaivá váltak.

Dehel úgy véli, hogy az elméletben foglalt folyamat fordítva is működhet, vagyis a Földről is juthat élet más bolygókra.

A mérnök erre a földi atmoszféra mágneses és elektromos mezőinek elosztásából következtetett. A Föld felszíne közelében a gyakori zivatarok miatt ezek a mezők igen erősek lehetnek, de a felsőbb régiókban is vannak olyan mezők, amelyek képesek egy elektromosan feltöltött mikrobát egyre feljebb továbbítani.

A tudós szerint az atmoszféra legfelső rétegeiben számtalan ilyen organizmus található, amely alkalmazkodott az ottani kemény életfeltételekhez, és képes szaporodni is. Az amerikai űrprogram során egyébként már kiderült, hogy egyes baktériumok évekig kitartanak a világűrben.

Ebben a magasságban már hatása van az ún. napszélnek, amely a világűrből érkezik: a mágneses szférában zajló folyamatokban az elektromos töltéssel még mindig rendelkező mikrobák az úgynevezett magnetoszférikus buborékok révén eltávolodnak a Földtől, és eljuthatnak akár a Marsra is - véli Tom Dehel.

hvg360 Nemes Nikolett 2025. március. 29. 20:00

„Iszonyatos stressz az X generáción, hogy felfogja, mit jelent ma az öregedés”

A magyar lakosság több mint 40 százaléka ötven év fölötti, nekik kell elsőként szembenézniük az idő múlásával. Miben más ma az öregedés, mint néhány évtizede? Mi mindent tehetünk, hogy a lehető legjobban éljük meg ezt az időszakot, és mit tehetünk az öregséggel kapcsolatos sztereotípiák ellen, amelyek máig makacsul tartják magukat?