2005. január. 27. 14:21 Panoráma Utolsó frissítés: 2005. január. 27. 14:36 Tech

Az őslakók sivatagosították el Ausztráliát?

Ausztrália ötvenezer évvel ezelőtt betelepülő lakosainak tüzei pusztíthatták el oly mértékben a kontinens belső részének növény-és állatvilágát, hogy a hatalmas térségek lecsupaszodása nyomán az éghajlat is megváltozott, egyetlen óriási sivataggá változtatva a területet – állapították meg amerikai és ausztrál kutatók.

A feltételezések szerint a megváltozott éghajlat a későbbiekben lehetetlenné tette, hogy a monszun évszak nedvessége elhatoljon Ausztrália belső területeire – írta a Geology című szakfolyóiratban Gifford Miller, a Colorado egyetem kutatója.

Mint geológiai kutatások korábban már megállapították, Ausztrália éghajlata 125 ezer évvel ezelőtt jóval nedvesebb volt. A kontinens belsejének talajából előkerült madár-és állatkövületek vizsgálata nyomán az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az állatok életükben fákon, bokrokon és cserjéken legeltek, és nem a mai sivatagos-félsivatagos talajon tenyésző gyér növényzeten.

Bár az utolsó jégkorszak átalakította a Föld éghajlatát, a gleccserek elolvadásával a monszun – Ausztrália kivételével – csaknem mindenhová változatlan formában tért vissza a gleccserek elolvadása után. Az Ázsia felől érkező ausztráliai monszun ma mintegy 1000 mm esővel öntözi Ausztrália északi tengerparti vidékeit, de a kontinens középső területein az éves csapadék mennyisége már nem haladja meg a 330 mm-t.

Miller szerint a kontinensre mintegy 50 ezer évvel ezelőtt bevándorolt törzsek által gyújtott tüzek elpusztították a térség növényvilágát, a növényzet hiánya pedig teljesen módosította a talaj és az atmoszféra közötti páraáramlást, megakadályozva az éltető esőt hozó felhők képződését.

Az elméletet alátámasztja az, hogy a föld mélyéből előkerült faszénmaradványok kora nagyjából egybeesik az ember térségben való megjelenésével. A kutatók szerint az eddigi feltételezésekkel ellentétben a tűzvésszé terebélyesedő tüzek, vagyis az éghajlat ember okozta megváltozása tehető felelőssé azért, hogy néhány tízezer éve kipusztult a Belső-Ausztráliában élő különösen nagy testű állatok – köztük egy 7,6 méter hosszú gyík, illetve a személyautó méretű teknős és 19 fajta erszényes, vagyis az akkori fauna 85 százaléka.

Hirdetés
hvg360 Ballai Vince 2024. december. 23. 17:30

150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél

Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.