A szükséges kormánygarancia hiányában a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) nem engedi tovább a jövő évi elitvilágbajnokság megrendezésére beadott magyar–szlovén pályázatot, így a továbbiakban egyedüliként a finn–lett kandidálással számol – derült ki csütörtök délelőtt a szervezet tamperei kongresszusi ülésén.

A találkozón Luc Tardif, a nemzetközi szövetség elnöke arról beszélt, hogy nem tudnak eltekinteni a pénzügyi garanciáktól, ugyanis szakmailag és pénzügyileg is felelősek biztosítani a versenyzést minden kategória számára. Emlékeztetett arra is, hogy két éve a koronavírus-járvány miatt minden vb elmaradt, tavaly pedig Minszkben nem tudták megtartani az elit vb egyik csoportját.

Ezt követően Such György, a magyar szövetség elnöke szólalt fel, és jelezte: nem tudták időre megkapni a kormánygaranciát, megérti az IIHF elvárásait, és sok sikert kívánt a finn-lett szervezőknek. Beszélt arról is, hogy a magyar kormány kedden állt fel és hogy rövid volt az idő a felkészülésre, ám ami történt, hasznos lecke volt számukra, a rendezés pedig életre szóló lehetőség lett volna.

Miért nem?

A magyar szövetség még hétfőn jelentette be, hogy nem kapta meg a kormánytól a szükséges garanciákat. Vissza ugyan nem vonta a pályázatot, de azt közölte: amennyiben a szervezet ragaszkodik e feltételhez, kénytelenek elállni a kandidálástól. Másnap az IIHF jelezte: immár a finn és a lett szövegség az egyedüli pályázó.

Hogy a kormányzat miért nem állt a magyar–szlovén pályázat mögé, nem világos. (A hvg.hu hiába kérdezte az MJSZ-t, hogy kapott-e indoklást az elutasításra, nem reagáltak a megkeresésünkre.) Magyarország ugyanis jó ideje minden adódó lehetőségre lecsap, amikor be lehet ugrani egy-egy nagy sportesemény megrendezésére, és önállóan is rendszeresen pályázik.

A lehetséges okot Gord Miller kanadai hokiszakíró pendítette meg, aki Finnországból, a jelenleg zajló vb helyszínéről azt tweetelte még hétfőn: többektől hallotta azt a hivatalosan meg nem erősített információt, hogy a magyar kormány akkor vonta meg a támogatását a pályázattól, amikor felvetődött, hogy az orosz és a belarusz válogatott az idei után a jövő évi vb-ről is ki lesz tiltva. Azt is megjegyezte: a magyar kormányt erős szálak fűzik Oroszországhoz.

Uncomfirmed, but sources here in Helsinki say the Hungarian government withdrew it’s support for the bid when news broke that Russia and Belarus will likely be barred from competing in @IIHFHockey events again in 2023. The Hungarian government has strong ties to Russia. https://t.co/KIQwD6efWG

— Gord Miller ������ (@GMillerTSN) May 23, 2022

Ezt az értesülést tűnik erősíteni az Inside the Games cikke, amelyben az olvasható: Orbán Viktor egyrészt azért nem kívánta kormánygaranciával támogatni a rendezést, mert az eseménynek eredetileg Szentpétervár adott volna otthont, és azt sem akarta, hogy Magyarország olyan eseményt szervezzen, amelyen nem vehet részt Oroszország csapata.

Such György (aki 2013 óta az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója) az Indexnek cáfolta, hogy az oroszok kényszerű távolmaradása miatt ne kapták volna meg a kormánygaranciát. Azzal érvelt, hogy a nyári budapesti vizes vb-n sem lesznek itt az oroszok, Magyarország mégis vállalta a rendezést. Szerinte a kormány óvatosságának egyetlen oka volt: financiális.

Sok volt a kavarás a háttérben

Noha a kormány elsőre nem biztosította a kandidáláshoz szükséges garanciákat, szerdára úgy tűnt, hogy valami megváltozott: aznap délután ugyancsak Gord Miller azt írta, hogy a kabinet az utolsó pillanatban mégis meggondolhatta magát, így Magyarország újra megpróbálja benyújtani a pályázatát.

Ugyanaznap este Fodor Ádám, az MJSZ kommunikációs vezetője azt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak, hogy „élénk kommunikáció zajlik az újonnan megalakult kormánnyal”, amelyet minden kétséget kizáróan igyekeznek meggyőzni a pályázat alacsony kockázatáról és magas jövedelmezőségéről. Erről beszélt az Indexnek nyilatkozó Such György is, aki akkor még bizakodó volt. Majd csütörtökre kiderült, hogy ezek a körök hiábavalók voltak.

A hvg.hu-nak a pályázatra és a költségvetésre vonatkozó kérdéseire sem reagált ugyan az MJSZ, Such az Indexnek ugyanakkor elmondta: 2,6 milliárd forintos költségtervet adtak le a kormánynak, amely azonban aggódott, hogy tartható-e a keret. Az már az MTI híréből derült ki, hogy a pénzt a szövetség a rendezési költségek előfinanszírozására kérte, és később visszafizette volna, az IIHF ugyanakkor tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kért a pályázó országok kormányaitól.

Az MJSZ a szlovén szövetséggel közösen május 8-án jelentette be, hogy pályázik a 2023-as vb-re azt követően, hogy az IIHF az ukrajnai háború miatt április 26-án elvette a rendezési jogot Szentpétervártól. Mindkét ország válogatottja ott lehetett volna a tornán, mivel a ljubljanai divízió I/A vb-ről feljutott a legjobb 16 közé.