A miniszterelnök most nem ült be a Kossuth rádióba péntek reggel, helyette a Nemzeti Sportnak adott hosszabb interjút. Szerinte a magyar a legversenyképesebb nemzetek közé tartozik.
- A kormányfő szerint Igaly Diána óta nem tudunk visszakapaszkodni a lövészetbe.
- Azt mondta, a nagyapja úgy nevelte, hogy a nemzeti mezben pályára lépő sportolóknál fontosabb nem képzelhető el.
- Orbán minden olimpia előtt becsléseket készít.
- Azt is mondta, hogy „a magyar nehezen mozdul”, sokat dolgozunk, ezért a munka után nem a sportolás következik.
- Úgy véli, 2017-ben megvolt az esélye, hogy olimpiát rendezzünk, „de nem tudtuk megmutatni az ehhez szükséges nemzeti egységet”.
Az aranyak számán kívül fontos az olimpiai eredményünk „szélessége” is – mondta a Nemzeti Sportnak adott interjúban Orbán Viktor. A miniszterelnök péntekenként általában a Kossuth rádióban szerepel, de ez most elmaradt, helyette az NSO-nak nyilatkozott. A téma természetesen a tokiói olimpia, illetve a magyar sportolók szereplése, a megszerzett érmek volt.
Orbán szerint a magyar sportot az teszi különlegessé, hogy széles spektrumú. „Van a három klasszikus sportágunk, amiben mindig hazahozunk valamit, az úszás, a vívás meg a kajak-kenu, legutóbb, Rióban csak ezekben a sportágakban nyertünk. Most viszont visszatért melléjük a birkózás, ami fantasztikus dolog, várjuk a torna feltámadását, és pontosan nem tudjuk, hol tartanak a bokszolóink”.
A kormányfő azt is mondta, hogy még egy hagyományos sportágunk van, ahol sikerre számított, de oda Igaly Diána óta nem tudunk visszakapaszkodni. Ez a lövészet, amelyből időnként három-négy olimpiai időszakra is eltűnünk szerinte. „Az is rejtély számomra, hogy miért nem vagyunk ott a jók között íjászatban azzal a legendáriummal, ami a magyarok és az íj kapcsolatát jellemzi”.
Az elért eredményekről szólva azt mondta, hogy „a miniszterelnök ne értékeljen, mert ez nem dolga, ez a sportági szakszövetségek és az olimpiai bizottság feladata”. De az olimpia természetesen őt is érdekelte. „Kicsi gyerekkoromban még nagyapám ölében ülve hol a rádió, hol a tévé előtt követtem az olimpiát. Nagyapám úgy nevelt, hogy a nemzeti mezben pályára lépő sportolóknál fontosabb nem képzelhető el. Azt nézni kell, ismerni kell őket, mert ők mi vagyunk. Így kölyökkorom óta követem a nemzetközi sport világát, abban is a magyart”.
A kormányfő elárulta, hogy minden olimpia előtt becslést készít, hány olyan esély van, ahol nem egyszerűen nyerhetünk, hanem mi vagyunk azok, akiknek nyerniük kell. Ezt most tizenhárom-tizennégyre tette Orbán. „És azt is megfigyeltem, hogy általában a fele jön be: amit nekünk kellene megnyerni, annak meg is nyerjük a felét” – mondta, majd kijelentette,
a magyar a világ egyik legversenyképesebb nemzete. Ez így van a gazdaságban és a tudományban is, de leglátványosabban a sportban mutatkozik meg, azon belül is leginkább az olimpián”.
Egy másik bekezdésben Orbán kimerítően beszélt arról, hogy Rióban a nők mentették meg a haza becsületét, a nyolcból hét aranyat nyertek a nők és egyet a férfiak. Most pedig a férfiak hozták egy kivétellel az összes aranyat. „A magyar sportnak ezt a kettősségét most is érzékelem”. „(…) Annyi kihívás éri a modern korban a férfiak világát, a férfias erények nincsenek megbecsülve, a fizikum, a családért való felelősség, a gondoskodáshoz szükséges lelki és fizikai erő tisztelete szinte eltűnt a világból. A férfiembert meg ez hajtja, a sportteljesítménye is ebből fakad. De ha megnézi valaki a Tokióban aranyérmes magyar férfiakat, ők nemcsak, hogy bajnokok, hanem férfi idolok” – mondta.
A kormányfő biztos benne, hogy a hadsereg újjáépítése, a mindennapos iskolai testnevelés bevezetése és az, hogy a férfi sportolóink újra felkapaszkodtak a dobogó tetejére, és hogy ismét vannak futballista példaképeink, „ez így együtt jót fog tenni Magyarországnak”. Szerinte mindez óriási segítség a gyerekek nevelésében.
Azt is mondta, hogy „a magyar nehezen mozdul”, mert sokat dolgozunk, és munka után sokunknál nem a sportolás következik, hanem a pihenés. „Ahhoz, hogy az európai átlagot meghaladó munkaórák után mégis legyen kedvük mozogni, olyan feltételeket kell teremteni, hogy ne kelljen még az elemekkel is viaskodniuk, mert a túraútvonalak nincsenek rendben, vagy a tavak nem megközelíthetők, vagy a gyerekek nem tanulták meg az alap mozgáselemeket az iskolában, és a sport idegen maradt számukra”.
A kormányfő hozzátette, hogy mindegyik szakszövetséggel sportágfejlesztési megállapodást szeretnének kötni a választás előtt. „A sportági szakszövetségek jó partnerek, de itt őszintén kell szembenézni a helyzettel, eltelt nyolc, kilenc év, nagyon sok lehetőséget és sok pénzt kaptak, most mindenkinek szakmai és pénzügyi elszámolást kell készítenie, hogyan sáfárkodott ezzel a lehetőséggel. Beszámolás, elszámolás és utána az új hosszú távú megállapodás, ez következik most minden sportágban” – mondta.
A miniszterelnök szerint olyan világban élünk, amikor a hagyomány, a bevált dolgok tisztelete gyengül. Ezt mutatja szerinte az internet világa, a globalizmus, amely folyamatosan próbálja háttérbe szorítani a nemzeteket, „itt van az egész LMBTQ-őrület”, a biológiai nemek kérdése, az uniszex világ. A sport viszont még mindig a régi, sok ezeréves, bevált dolgok védelmének az eszméje – mondta.
Állította, hogy ha az olimpiát Magyarország rendezte volna, akkor éppúgy lezajlott volna, mint az Európa-bajnokság, „telt házzal, nyitva, gond nélkül”. Olimpiát viszont csak nemzeti egységben lehet szervezni, és Magyarországnak volt egy történelmi lehetősége, amikor megszerezhette volna a rendezés jogát, „de nem tudtuk megmutatni az ehhez szükséges nemzeti egységet”.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.