Mi berni döntőnek, Németországban berni csodának hívják az 1954-es világbajnoki döntőt, ahol azóta is érthetetlen körülmények közt kaptak ki Puskásék az NSZK-tól.
Bár Németországot és Magyarországot is elárasztotta a szivárványharc a mai Németország–Magyarország Eb-meccs miatt, többek közt a Bild és más sajtó azért a sportértékével is foglalkozik a sorsdöntő meccsnek: konkrétan azzal, hogy utoljára 1954-ben játszott ez a két válogatott tétmeccset. Az egy világbajnoki döntő volt Magyarország és a jogelőd NSZK között.
@BILD at its best! pic.twitter.com/ZFnipTH4OU
— Alfred Draxler (@AlfredDraxler) June 23, 2021
A berni csoda az egyetemes futballtörténelem egyik legfontosabb meccse: a svájci Wankdorfstadionban lejátszott döntő előtt magyar Aranycsapatot már négy éve nem tudta senki megverni. A tornán 27 gólt szereztek, ami a mai napig rekord, és a döntőbe is úgy sétáltak be Puskásék, hogy simán lehozzák a mérkőzést. Aztán az NSZK nyert 3-2-re.
Hogy pontosan miért, arról mivel futballról van szó, a mai napig megy a találgatás: Puskás Ferenc az előző két meccset kihagyta, itt mégis kezdőként kapott helyet, de Sebes Gusztáv szövetségi kapitány több helyen is felforgatta a szokásos kezdőt, máig ismeretlen okokból. Az NSZK válogatottja egy 2010-es tanulmány szerint jó eséllyel jelentős mennyiségű metamfetamint is használt a leginkább fröccsözéssel edző magyarok elleni meccs előtt, de persze azt sem lehet kizárni, hogy a magyar csapat elbízta magát, miután egy olyan válogatott került szembe a döntőben, amit nem sokkal korábban 8-2-re vertek el.
A magyarok már a nyolcadik percben két góllal vezettek, ezt az előnyt sikerült kilenc perc alatt leadni, hogy aztán a 84. percben egy átadásból Helmut Rahn megszerezze a németek győztes gólját.
Hogy mennyire történelmi volt az a meccs, azt jól mutatja, hogy a svájci stadionban a mai napig az eredeti eredménykijelzővel emlékeznek arra, hogy náluk történt meg, de van itt más is: a vereség után Budapesten a kommunista hatalomátvétel óta először utcai zavargások alakultak ki, a feldühödött szurkolók kirakatokat törtek be. Három napig tartottak a zavargások, amit az ÁVH fojtott el, sokak történész szerint ez már 1956-ot is megelőlegezte.
Az Aranycsapat lett valószínűleg a világ legjobb csapata, ami soha nem nyert semmit, és Magyarországé lett az első válogatott, ami két világbajnoki döntőt is el tudott veszíteni.
Hogy mennyire alapvető hatással volt a berni döntő a magyar néplélekre, az ismert, de a német oldal kevésbé: ott a közmegegyezés szerint ez a csoda is kellett ahhoz, hogy a II. világháború után elvesztett német önbecsülés visszatérjen, és felépítsék a ma ismert Németországot.
Erre utal a legendás német rendező, Rainer Werner Fassbinder Maria Braun házassága című filmjének a vb-döntő napján játszódó nevezetes zárójelenete: a rádióból az NSZK-Magyarország világbajnoki döntő élő közvetítése szól, melynek utolsó - német győzelmi ünneppel véget érő - percei valós időben festik alá a házban zajló - és végül tragédiába torkolló - eseményeket.
Íme a Fassbinder-film, a szóban forgó rész a döntő közvetítésével 1 óra 49 percnél kezdődik:
A döntő évfordulóiról rendszeresen megemlékszik a helyi sajtó, de még ismert német márkák is szeretnek rá évről évre emlékeztetni, hogy Németország meg tudta verni a verhetetlennek hitt magyarokat.
Müncheni csodáról jó eséllyel csak akkor beszélhetnénk ma este, ha a magyarok győznének, de hát épp Bernből tudjuk, hogy egy-egy napon a sokkal gyengébbnek is összejöhet minden.
Boksztragédiák: ha több életet tesz jobbá, mint ahányan belehalnak, akkor rendben van?
Az egyik legősibb, de legveszélyesebb sport az ökölvívás. Orvosszervezetek kampányoltak a betiltása mellett, az amatőrök egészségét fejvédővel próbálták megóvni, de úgy tűnik, az csak tetézte a bajt. Közelebb vihetnek a sorra ismétlődő tragédiák a sportág biztonságosabbá tételéhez?
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)