Bár évek óta a másság elfogadásáért kampányol a európai fociszövetség, azt nem engedheti meg magának, hogy belpolitikai döntéseket kommentáljon. Messzire vezetne, aligha vállalják be.
Bár a térdelés kérdése meglepően hamar elhalkult az Európa-bajnokságon, Magyarországnak természetesen így is kijutott némi identitáspolitikai vita a csoportkörre: petíció indult annak érdekében, hogy a homofób kiegészítésekkel tarkított pedofiltörvényre adott reakcióként a müncheni Allianz Arenát szivárványszínűre világítsák ki a magyar válogatottat fogadva szerdán. A cikkünk írásakor már 90 ezernél is több aláírásnál járó petíció híre elárasztotta a magyar sajtót, de már a németeket is elérte némi nyomás: müncheni városi tanács testületileg kérte a különleges világítást hivatalosan is, Dieter Reiter polgármester pedig már megígérte, hogy ha a stadion nem is, a városháza biztos szivárványos zászlókat fog kapni.
Lehet bármennyire is szimpatikus a lelkes müncheni városvezetés, olyan nagyon sok beleszólásuk nincs a kivilágításba: az Eb-t az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA szervezi, ők engedélyezhetnek ilyesmit, tehát nagyjából annyi ráhatásuk van, mintha a Karácsony Gergelyt nyaggatnánk, hogy világíttassa ki a Puskás Arénát hasonlóképp.
Az UEFA nehéz helyzetbe került, többek között épp a saját nehezen átlátható szabályai miatt: a különböző kisebbségek védelmének régóta elkötelezett támogatója a szövetség, több kampányukban is támogatták már az LMBTQ-közösséget. Ezeket valamiféle univerzális jóra való törekvésként jelenítették meg annak ellenére, hogy a politikát minden formában igyekeznek távol tartani a stadionoktól: egy-egy pólón elhelyezett üzenetért vagy más országokat idegesítő nemzeti jelképért is vita nélkül szórnak ki büntetéseket a játékosokra, ahogy a szalonképtelen lelátói rigmusokat sem tolerálják, a magyarokat például épp vizsgálják hasonló miatt.
A korrupciós botrányokkal azért tele lévő szövetség persze kettős játékot játszik, hiszen a kirekesztő megnyilvánulások üldözése mellett simán elvitte például ezt az Európa-bajnokságot is részben Szentpétervárra és Bakuba, miközben sem Oroszország, sem Azerbajdzsán nem mondható a szexuális kisebbségek és úgy általában az elfogadás Mekkájának. Nem is beszélve például Katarról, ahol jövő év novemberében az UEFA felett lévő világszervezet, a FIFA rendez egy egész világbajnokságot annak ellenére, hogy több vezető is belebukott annak a közvetett hatásaiba, hogy egy futballhagyományokkal és úgy általában futballal is alig rendelkező ország kap rendezési jogot.
Visszatérve a szivárványszínekre: az UEFA valószínűleg nem számolt azzal, hogy az olyan általános értékek, mint az elfogadás és tolerancia 2021-re újra politikai üggyé válnak egyes helyeken. Magyarországon egészen pontosan az Eb-re időzítve lett masszív belpolitikai botrány a már említett homofób törvénykiegészítésből, innen nézve pedig már egész más fényt kapna az, ha a szövetség engedélyezné a szivárványos világítást Münchenben. A hazai politikában erre tökéletesen fel lehet építeni egy történetet arról, hogy az UEFA és a Nyugat, ami üldözi a lelátói politizálást, hirtelen elkezd egy focimeccs segítségével kommentálni egy magyar törvényt. A szivárványos zászlót a Fidesz már eddig is a vélt balliberális véleményterror színének próbálta eladni, a müncheni fényfestős üzengetés végleg ezt támasztaná alá.
Ezt a narratívát adta elő Szijjártó Péter külügyminiszter is az uniós külügyminiszterek tanácsán Luxemburgban: “Károsnak és veszélyesnek tartom, amikor – akárkik – a politikát össze akarják keverni a sporttal. A világtörténelemben volt néhány ilyen kísérlet, azok nagyon rosszul sültek el – mondta Szijjártó, hogy aztán gyorsan hozzátegye a szokásos támadást is. – Nincs az a világ, hogy nekünk brüsszeli bürokraták vagy nyugat-európai liberális politikusok mondhatják meg, hogy megvédhetjük-e a gyerekeinket, vagy sem.”
Persze mondhatjuk, hogy egy esetleges müncheni üzengetés nem a fideszeseknek szól, hanem az LMBTQ-közösségnek szóló biztató üzenet. Csakhogy az, hogy az UEFA engedélyezi egy szinte csak és kizárólag a magyar kormánynak üzenő akciót, olyan folyamatokat indíthat el, amelyeket egyelőre nehéz belátni. Mostantól minden autokrata vezető megkaphatja a személyre szóló fényfestőt üzenetet egy nemzetközi futballmeccsen, vagy csak Orbán Viktornak járt a fogadtatás? A délszláv játékosok végre korlátlanul idegesíthetik egymást gólok után?
A kérdést persze úgy is lehet értelmezni, hogy az UEFA tud-e választani az általa hangosan hirdetett értékek és a keleti autoriter barátai között. Az akár jelzésértékű is lehet, hogy a német kapus Manuel Neuer szivárványos karszalagját nem büntették, mivel a jelképet nem tartják politikai szimbólumnak. Az a karszalag viszont a Pride-hónap miatti tiszteletadás miatt került fel, és nem egy kormány döntésének kommentálásaként. Márpedig nehéz ezt másképp magyarázni még akkor is, ha a müncheni stadion többször is “el lett már szivárványosítva” a Christopher Street Day alkalmából, csak akkor az hétköznapibb kontextus miatt nem erről beszélt fél Európa.
Valószínűleg ezt a különbséget fogja kiemelni az UEFA is, ugyanis a német sajtó két okból sem számít igenre a szövetségtől. Először is azért, mert nem akarnak politikai konfliktust, másodsorban pedig az sem elhanyagolható, hogy továbbra is lehet, hogy szükségük lesz Budapestre, hogy beugróként megszervezzük az Eb-döntőt, ha az angolokkal nem sikerült elsimítaniuk a beutazási szabályokkal kapcsolatos problémákat.
Frissítés: A német Bild úgy értesült, hogy az UEFA elutasította a kezdeményezést, a szivárványos megvilágítás ugyanis nem felel meg az arculati előírásoknak: a tornának helyszínt biztosító létesítményeket csakis a szövetség és a házigazda nemzetek színeibe lehet „beöltöztetni”. A lapnak ezta német futballszövetség szóvivője, Jens Grittner is megerősítette. Azt mondta, hogy az UEFA azonos dizájnt határozott meg az egyes stadionok számára, amelytől jó okuk van nem eltérni.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
München vezetése hivatalosan kéri, hogy szivárványszínben világíthassák ki a stadiont
