A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint zsarolással szervezték be.
A besugnak.blog.hu oldal a kommunista pártállam állambiztonságát kutató Koós Levente tanulmányára hivatkozva írta meg, hogyan kellett információkat gyűjtenie Aranycsapat-társáról Czibor Zoltánnak.
A tanulmány szerint arról nincs információ, mivel vették rá Czibort az együttműködésre, de arról igen, hogy két évig nem volt hajlandó írásban jelenteni. Csak azután tette meg, hogy "hatékonyabb" tartótisztet kapott.
A ferencvárosi játékost a kommunista hatalomátvétel után előbb Csepelre, majd 1953-ban a Honvédhoz kényszerítették, abban az évben bírták rá, hogy jelentsen csapattársairól Sztojanovits Péter néven.
Három évvel később disszidált, így a dossziéját megsemmisítették, ezért a jelentései tartalmáról csak közvetett információk maradtak fenn. A tanulmány szerint annyi megállapítható, hogy zsarolással szervezték be, fő feladata pedig Puskás Ferenc megfigyelése volt. Az Aranycsapat gólvágójáról azt sejtették ugyanis, hogy az amerikai hírszerzést segíti.
A megmaradt iratok szerint Czibor csupán 18-20 alkalommal tett jelentést. Mivel azonban nem kedvelték egymást Puskással, nem is volt lehetősége mélyreható információkat szerezni róla.
1956 után Czibor a Barcelonához csatlakozott, a dokumentumok szerint még ott is kereste a magyar állambiztonság, amely végül csak 1963-ban zárta le végleg az aktáját.
(Blikk)
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.