Sport hvg.hu 2017. március. 06. 06:22

Pocsék gyepszőnyegre panaszkodnak az edzők több magyar stadionban

Az FTC német edzője szerint libalegelőn játszották a szombati meccsüket Újpesten, más edzők pedig a paksi, a mezőkövesdi és a Puskás Akadémia gyepszőnyegét kritizálták.

Hiába költenek itthon milliárdokat futballstadionok építésére és felújítására, több helyen rossz állapotban van a gyepszőnyeg – írja a Blikk, amely szerint a rossz talaj már a szombati élvonalbeli bajnokikon is szóba került.

Az NB I.-ben az Újpest és a Ferencváros mérkőzött meg egymással szombaton a 800 millió forintból felújított Szusza Ferenc Stadionban. Thomas Doll, az FTC német edzője szerint libalegelőn játszottak, ilyen pályán csak hosszú labdákkal lehetett operálni. A Blikk úgy tudja: az újpesti klub kertésze alig több mint egy hete gondozza a gyepet, és még nem üzemelték be az öntözőberendezést, amelynek segítségével javítani lehetne rajta.

A Paks arénáját áprilisban kezdték el felújítani 1,4 milliárd forintból, a gyepszőnyegen azonban szinte több a vakondtúráshoz hasonlító göröngy, mint az egyenes felület. Szivics Tomiszláv, a vendégek vezetőedzője a Paks–Mezőkövesd-mérkőzés után azt mondta: edzői pályafutása alatt ilyen rossz talajjal még nem találkozott, és a mezőkövesdi stadion­ gyepszőnyegét is kifogásolta egyébként.

A másodosztályban szereplő Puskás Akadémia stadionjának talajával Henning Berg, a Videoton trénere volt elégedetlen. A székesfehérvári csapat átmenetileg a 3,8 milliárd forintból épült felcsúti Pancho Arénában játssza hazai meccseit, és a játéktér többfelé kikopottnak tűnt, a gyep elsárgult.

A lap emlékeztet: Balmazújvároson 1 milliárd forintból építettek focipályát, a játéktér 90 százalékát azonban jég borította február közepén, pedig azt a helyi termálvíz melege fűthetné. A vagyonokból felépített rendszert azonban nem kapcsolják be, mert túl drága lenne az üzemeltetése.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.