Dopping: Nem nyolc, hanem tíz évig tárolják ezentúl az olimpiai mintákat
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség új szabályzata január elsején lép életbe világszerte, így a vonatkozó 2011-es kormányrendelet módosításával Magyarországon is. Több változás jön: az egyik legfontosabb az, hogy a jövőben megkülönböztetik a szándékos, illetve a gondatlanságból, vagyis nem szándékosan elkövetett doppingvétséget.
A témával foglalkozó pénteki sajtótájékoztatón Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport ügyvezető igazgatója azt mondta: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség a kódex ezzel a lényegi módosításával ismeri el, hogy egy sportoló figyelmetlenségből, tájékozatlanságból tiltólistás szert tartalmazó táplálék-kiegészítőt használhat, vagyis nem szándékosan él tiltott teljesítményfokozóval.
"Természetesen a felelősség alól ez sem menti fel a sportolókat, hiszen a doppingvétség elkövetésének ténye így is megállapításra kerül, de a büntetés mértéke kisebb, megrovástól két évig terjedő eltiltás, mint a szándékos doppingvétség elkövetése esetén kirótt négyéves eltiltás" – magyarázta.
Az is új, hogy nyolcról tíz évre nő az olimpiákon vagy más nagy sporteseményeken levett minták tárolási ideje, vagyis hosszabb idő áll majd rendelkezésre azok újbóli, akár évenkénti vizsgálatára.
"Ennek a változásnak az a legfőbb oka, hogy egyelőre nincs megbízható módszer a könnyen hozzáférhető, sokak által használt növekedési hormon és egyéb növekedési faktorok kimutatására, tíz év viszont óriási változásokat hozhat a tudomány világában" – mondta Tiszeker Ágnes.
"Ennél a módszernél nem a tiltott szer kimutatása a feladat, hanem a sportoló különböző biológiai paraméterei kerülnek be egy központi nemzetközi adatbázisba. A folyamatos mintavételekkel és adatgyűjtésekkel akkor is kiszűrhetők a doppingolók, ha a gyorsan ürülő szereket nem, csak azok hatását, bizonyos mutatók hirtelen, jelentős mértékű, orvosilag nem indokolható változását tudják kimutatni a laborok" – tette hozzá.
Tiszeker Ágnes kitért arra, hogy idén 900 mintavétel volt itthon. A magyar sportolók ellenőrzésében kiemelt szempontként szerepelt, hogy 2014-ben téli olimpia volt Szocsiban, és nyári ifjúsági olimpiát rendeztek Nankingban. Mindkét nagy esemény a doppingkontroll szempontjából is sikeresnek bizonyult, hiszen egyetlen pozitív esete sem volt magyar sportolónak.
Tiszeker Ágnes külön felhívta a figyelmet az újabb feketelistás táplálék-kiegészítők piaci megjelenésére, a sportolóknak szánt étrend-kiegészítők alkalmazásának veszélyeire, majd arról beszélt, hogy az eredményességet tekintve már egy kicsit kevés a 900 minta.
"Jeleztük is a sportállamtitkárságnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak, hogy ezt át kell gondolni a jövő évre vonatkozóan. Új koncepcióra van szükség, mert az eredményesség, az elvárások és a hazai rendezésű világesemények szempontjából a 900 mintavétel már nem elegendő" – fogalmazott.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
