Utoljára Kovács Áginak sikerült. Nemhogy a körmünket, az ujjunkat rágtuk tövig, míg Ági úgy nagyjából 185 méternél megelőzte az amerikai Kristy Kowalt, és végül sikerült győznie a 200 méteres mellúszásban, a 2000-es sydneyi játékokon.
Ez volt az utolsó magyar olimpiai úszóarany – és abban biztosak lehetünk, hogy a pulzusunk csak magasabb lesz, amikor a magyar versenyzők megpróbálják valóra váltani legszebb álmai(n)kat. Sajnos, elmúltak a régi szép idők, amikor Darnyi Tamás beugrott, és „lesimázta” a mezőnyt, hogy Egerszegi Krisztina 200-as hátúszásairól ne is beszéljünk, Szöulban még idegeskedtünk, Barcelonában és Atlantában viszont mosolyogva figyelhettük, amint hovatovább félmedencényivel nyer.
A tizenkétéves várakozás legkorábban már szombaton véget érhet: igazán jó esély mutatkozik arra, hogy Hosszú Katinka behúzza a 400 vegyest. Katka a múlt héten véget ért fűzfői edzőtáborban két komolyabb etap között „bezúgatott” egy 4:31-es 400 vegyest tesztjelleggel, majd az időt hallva megvonta a vállát, és úszott tovább. Ennyivel vezetik most a világranglistát, Katka valaha volt legjobb eredménye 4:30.31, a világcsúcs pedig 4:29.45. Ha valaki egy edzőtáborban 4:31-et megy így, az kihegyezve, a versenyen simán bemehet 4:29 alá – már csak az a kérdés, Katka képes lesz-e a legjobbját adni mind úszásban, mind mentálisan, és persze az is, az amerikai és ausztrál riválisok közül akad-e valaki, aki valami hasonló produkciót tud nyújtani. Edzője, Shane Tusup biztos abban: ha Katka csúcsra jár, akkor nem lehet gond – és még akár Jakabos Zsuzsanna is ott lehet a végén, hiszen az Európa-bajnokságon másodikként végzett Hosszú mögött.
A férfiak is szombaton ússzák a leggyilkosabb számot, és itt is két finalistára számíthatunk: Cseh Lacinak és Verrasztó Dávidnak illene bejutnia, Csehnek pedig újfent érmet nyernie. A két amerikaival szemben nemigen adnak neki esélyt, tény, Michael Phelps és Ryan Lochte brutálisan jó úszó... És mégis... Cseh újjászületett az elmúlt évben, olyan új motivációkat talált, amelyekről nem is gondolta, hogy léteznek. Úgy indult neki, hogy az utolsó olimpiájára készül, azaz minden, még akár őrültnek tűnő edzésmódszert ki kell próbálni, mert reális eséllyel akar aranyra törni. És homokzsákokkal erősített, és olyan új szakemberrel dolgozott, aki speciális, addig elhanyagolt izomcsoportokat kezdett dolgoztatni, az eredmény pedig az lett, hogy itt áll előttünk minden idők legizmosabb Cseh Lászlója, aki sokkal jobb erőben érzi magát, mint a három ezüstöt hozó pekingi játékok előtt, és aki már rég nem beszél arról, hogy „öreg ő már ehhez”, meg hogy ez az utolsó olimpiája. Arról beszél, hogy nyerni akar. Tán a legjobb esély a 200 pillangón mutatkozik, de a 400 vegyes szépségeit is felfedezte újra, és bízik abban, akár itt is sikerülhet; egyébként az a baj, hogy az olimpia az egyetlen esemény, amelyiken a 400 vegyes az első nap van, mindenütt másutt (vb, Eb) az utolsón jön, amikor Phelps és Lochte már rongyosra úszta magát. Mindegy: ettől szép ez a kihívás, és van egy harmadik esély, a 200 vegyes is, avagy Laci hozhat három érmet.
Természetesen a harmadik, és mindenki által a legreálisabbnak tartott aranyesély Gyurta Dánielé, aki ebben az olimpiai ciklusban egyetlen versenyt sem veszített 200 mellen ötvenes medencében. Két-két vb- és Eb-arannyal a háta mögött vág neki ennek a felvonásnak, ám ez minden eddiginél nehezebbnek ígérkezik. Igazából egyetlen ellenfele van Daninak, ő viszont nem akárki: a négyszeres olimpiai bajnok Koszuke Kitadzsima, aki történelmet akar írni azzal, hogy triplázik, legalább az egyik távon. És sajnos kétszázon a jobb... Katinka edzője, Shane amondó: Kitadzsima is náluk, azaz Los Angelesben készült, látták tréningezni nap mint nap – és hát egészen elképesztő, amit a japán géniusz produkált, azaz Daninak nagyon-nagyon oda kell tennie magát, ha valóra akarja váltani álmait. Persze, őt sem kell félteni: Gyurta az a magyarok közül, aki a leginkább idézi a Széchy-korszakot azáltal, hogy egy adott szezonban lineárisan fejlődik, azaz nincs olyan, hogy most egy picit frissítünk, kiengedünk, aztán visszakeményedünk. Lépésről lépésre halad, és ennek fényében legalábbis fantasztikus volt látni, hogy a májusi Eb-n 2:08-at úszott – ha ugyanis ő májusban ennyit tud (korábban még sohasem tartott itt ebben az időszakban), akkor augusztus elején gond nélkül mehet neki a 2:07 eleje, ami ugyebár világrekord. A kérdés ugyanaz, mint Katinkánál: tud-e hasonlót a fő rivális, esetében a japán.
Katinkának egyébként még van egy plusz egy dobása: 200 pillangón is odaérhet (Jakabos Zsu is esetleg dobogó közelbe férkőzhet), pláne, ha az első nap úgy sikerül, ahogy szeretnénk, ez esetben garantáltan szárnyalni fog, és még az is lehet, hogy a 200 vegyest is végigcsinálja (az ütközik a pillangóval, ezért egyelőre zárójeles számként szerepel).
Nohát tőlük várhatjuk reálisan azt, hogy felérnek az Olümposz tetejére – rajtuk kívül még Kis Gergő parádézhat, tavaly három hónapos felkészüléssel bronzokat hozott Sanghajból, ha jó napja van (nála ez is számít), bármi megtörténhet 1500-on, ám a kínai óriást, Sun Jangot egyelőre alighanem csak álmaiban előzheti meg, a valóságban...
Akikben úgymond ott van az isteni szikra, de nagyon sok mindennek kell teljesülnie ebben az eszeveszetten erős olimpiai mezőnyben, hogy érem közelbe kerüljenek: Verrasztó Evelyn 200 vegyesen, Biczó Bence 200 pillangón, Kapás Boglárka és Risztov Éva 800 gyorson, valamint Bernek Péter 200 háton – és egy valóban istenáldotta pillanatban a 4x200-as női gyorsváltónk.
Három-öt érem csodás lenne, közte egy arannyal – ám ne feledjük: alig van olyan sportág, ahol ilyen széles a mezőny, és ennyire kiélezett küzdelmek zajlanak már a döntőbe jutásért is. Bármit is érnek el a magyarok, becsüljük meg az eredményeiket nagyon – és ne feledjük: az úszás az a sportág, amelynek érmeseiről a világ minden sarkában tudnak úgymond.
Nohát, itt az ideje úgymond „szétszéledni”.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
