A játékosok ugyanakkor szakértők szerint jobban figyelnek majd kiadásaikra 2009-ben, mint korábban.

  Nem menekülnek a szponzorok

A gazdasági válság kiéleződésekor többen úgy gondolták, hogy a tenisz is a recesszió áldozatai között lehet, hiszen a sportágban számos, a krízis által sújtott vállalat – autógyártók és bankok – is jelen volt szponzorként. A nagyobb gondban lévő cégek közül többek közt a Royal Bank of Scotland (RBS), az AIG, a Barclays és a Mercedes is támogatta-támogatja a teniszportot. Bár akadt olyan vállalat, amely a krízis miatt búcsút intett a sportágnak, a férfi teniszezők profi szervezete, az ATP, illetve az egyes versenyek többsége így is megtartotta támogatóit, vagy pótolta a kieső szponzorokat.

Kris Dent, az ATP vállalati-kommunikációs igazgatója néhány héttel ezelőtt az International Herald Tribune-nak elmondta: a szervezet számos szerződését meghosszabbították a közelmúltban, nemrégiben írtak alá új kontraktust például az Enellel, a Ricohhal és South African Airways-szal is. Az igazgató jelezte: az összes említett szerződés értéke meghaladja a 20 millió dollárt, így az ATP-nek nem lesznek anyagi gondjai. Ráadásul úgy néz ki, hogy nehézségei ellenére nem fúj visszavonulót a Barclays sem: a brit pénzintézet még tavaly kötött megállapodást az ATP-vel, aminek értelmében öt évig támogatja a World Tour döntőt – a tavaly még Mesterek Tornája néven futó viadalt – s ezért 38 millió dollárt fizet.

Federer és Nadal. A tenisz a válság ellenére is népszerű © AP

Azt, hogy a versenyek egyes szervezőinek sincsenek gondjai, mutatja, hogy az ATP által szervezett 63 esemény közül már novemberben 48-nak megvolt a névadó szponzora. A maradék 15-ből kilenc versenynek volt már valamilyen támogatója, s mindössze hat eseményre nem találtak még szponzort 2008 utolsó hónapjaiban. Kris Dent az IHT-nek elmondta: azóta további két verseny esetében megoldódott a szponzorkérdés, a hiányzó négy szerződésről pedig tárgyalnak.

Szakértők szerint, ha a teljes sportág nem is, a versenyzők megérezhetik a válság hatását. Nem feltétlenül a szponzoráció visszaesése – bár erre is akadt példa, a skót Andy Murray-t támogató RBS például már jelezte, hogy felülvizsgálja szerződését a sportolóval –, sokkal inkább csökkenő vagyonuk miatt. Az extravagáns megjelenéséről is híres Serena Williams például már jelezte, hogy visszafogja kiadásait, s az eddigieknél kevesebbet költ majd különböző, nem feltétlenül szükséges felszereléseire. Pedig az amerikai az egyik legjobban kereső teniszezőnő: karrierje során majd 22 millió dollárt ütögetett össze, s minden évben több millió dollárt kap szponzoraitól is.

Hihetetlen népszerűség

A szponzorok hűsége azonban nem a véletlen műve, minden bizonnyal nagy szerepet játszik benne, hogy a tenisz népszerűsége dinamikusan növekszik. Egy év eleji felmérés szerint az Egyesült Államokban másfél évtizede nem teniszeztek annyian, mint 2008-ban: tavaly közel 27 millióan ragadtak ütőt, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Egy másik elemzés szerint a mélypontnak számító 2000-es esztendő óta 43 százalékkal emelkedett az aktívan teniszezők száma a világ legnagyobb gazdaságában. Az elmúlt öt évben az értékesített gyerekteniszütők száma 88 százalékkal nőtt, labdából pedig hatodával adtak el többet 2008-ban, mint 2003-ban. Ráadásul a sportág nem csak az USA-ban felkapott: 2008-ban például Ausztráliában is a legnépszerűbb sportágnak választották, annak ellenére, hogy az ausztrál teniszezők mostanában nem villognak.

Feltehetőleg ez a dinamikus bővülés, ami megvédheti a teniszt a válságtól. A szponzorok ugyanis egy egyre növekvő réteget érhetnek el a sportág támogatása révén, ezért nagy valószínűség szerint, ha vissza is fogják szponzori tevékenységüket a krízis miatt, akkor sem a tenisszel kezdik. Ráadásul a tenisz mellett szól az is, hogy rendszerint a magasabb jövedelműek űzik, ami még értékesebbé teszi a sport lévén elérhető célcsoportot a támogatók részére.

Jandó Zoltán